Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 11 E pusztabirtokokon a föld birtoklásána k a XVIII. század vége /1784/ után sem volt előfeltét ele-sem a hajdú leszármazás . sem a belső háztelek, sem a régebbi bérleti viszony, hanem az Ismétlődő újraosztáskor tizedek szerint s:r-huzás utján atból mindenki részesedhetett, ha a bérleti dijat megfizette. A zeleméri pusztán 1793-ban pl. nem v-tték figyelembe a régebbi váltók érdekeit, s aki közüiük a bérleti dijat előre nem fizette be, annak földjét egv évre bárki felfoghatta még akkor is, ha az már be volt vetve. A bérelt három puszta közül a jó földü Szen +györg.yön és Zeleméren a XVIII. század végén már nyomásos rendsze r alakult ki, egyedül a gyengébb talajú Viden maradt fenn a parlagolás. A tagositá st megelőző évtizedekben a böszörményi határ szántóföldjeinek többségén, igy a De Pauli Zeleméren is és a Nagyzeleméren valamint Szentgyörgyön már fekete ugar nélküli hármas vetésforgót találunk /tavaszi és őszi gabonafélék és kapások vetésforgója/. Kiszeleméren ugyanezt két éves változatban találjuk /gabonafélék és kapások/. E földtulajdon rendszerén és határhasználati formákon alakult ki az a társadalmi szerkezet, amely a város legfőbb jellemzője volt egészen a felszabadulásig, sőt az hatását éreztette a termelőszövetkezetek megszervezéséig is. Ezért tartottuk szükségesnek részletesebben foglalkozni a bérelt pusztabirtokok hasznosításával és annak társadalmi szerepével is, hiszen a Zója termelőszövetkezet magja pontosan az egyik pusztabirtokon, Zeleméren jött létre, de tagjainak jelentős hányada a szintén volt pusztabirtok, Józsa /Szentgyörgy/ területéről való. Hajdúböszörményben igy tehát nem volt nagybirtok, ezért a város politikai és társadalmi életét a jómódú hajdugazda irányitot^a . aki maga is résztvett gazdasága tevékenységének megszervezésén tul a javak megtermelésében is. Ezért a hajdugazda üzemszervezete egyfajta patriarchalis kapcsolatra támaszkodott, amelyen belül a birtok müvelésében gazdasági cselédei is segítették. Saját szükségletein túlmenően piacra is termel 1-, termékeit nem a közeli - de szintén agrár jellegű Debrecen piacain értékesítette, hanem a szőlő monokultúrára specializálódott hegyaljai városok vásáraira szekerezett termékeivel. Pölduzzadt a városban a törpebirtokosok száma: a relative nagyobb szabadsággal rendelkező hajduváro sok, igy Hajdúböszörmény is