Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)

Tartalom

- 64 tsz. vezetősége már jóval az ellenforradalom előtt felismerte ennek jelentőségét. A nádudvari módszerne

k a növényt ermesztésben alkalmazott formáit ugy lehet megfogalmazni, hogy az a "természetbeni részesedéssel kiegészített munkaegység jóváirás rendszere". A nádudvari módszer a gyakorlatban bevált, megoldotta a munkafegyelem problémáját, nőttek a termésátlagok és csökkent a veszteség. A hagyományos munkaegységre épitett uj jövedelemelosztási forma a Kukoricátermesztésben honosodott meg. Az állattenyésztésben alkalmazták az eredményességi munkaegységet. E melett a növénytermesztésben alkalmazták a célprémiumot és a szálastakarmányok betakarításánál a közvetlen terményrészesedést, illetve a részes művelést. A nádudvari módszer okszerűsége és célszerűsége ellenére, bizonyos hibás ideológiai megfontolások miatt csak nehezen tört magának utat. Megtiltották népszerűsítését. sőt azt is, hogy az agrárszakemberek Nádudvarra ellát ogassanak. Nem csodálkozhatunk tehát azon. hogy e kritikus gazdasági években Hajdúböszörményben a régi, korszerűtlen és elavult jövedelemrészesedési módszereket alkalmaztá

k. Hiába kísérleteztek azzal tehát, hogy a városban legjobban gazdálkodó, legeredményesebben dolgozó termelőszövetk-zetek /Vörös Csillag, Béke/ normarendszerét, jövedelemelosztási módszereit vegyék át, ezek már nem válhattak be a Zójában. 1961-ben a Vörös Csillag munkaegység rendszerével próbálkoztak, majd egy év múlva átvették a normarendszerét is. Ez elsősorban az állattenyésztésnek árt tt, a norma nagy lett, mig a növénytermesztésnél fordi:va jelentkezett. A problémákat azonban eleve jelezte, hogy 1961-ben a Vcrös Csillagban egy tsz.-tagra 15o-2oo, «» munkaegység eset, mig a Zójában 3oo-35o. Ez egyértelmű volt a munkaegység devalválódásával. 96? február 17-én a zárszámadó közgyűlésen hangzohatott tízért el az: " Hallgassák meg a jól dolgozó tagokat, a Vörös Csillag normarendszere nem felel meg a tagságnak." Nem véletlen tehát, hogy a Zója tsz. vezetősége többször foglalkozott a kimagasló munkaegységekkel, s ugy rendelkezett, hogy a jogtalanul beirt munkaegységeket minden esetben le kell vonni. A munkagység értékének csökkenésére , annak méreteire jellemző, hogy 1961-ben a Zójában egy munkaegység értékét 3o Ft-ra tervezték, a tényleges értéke azonban csak 19.5o Ft lett. Igy az a meglehetősen kényelmetlen helyzet állott elő, hogy mindazoknak, akik