Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
.7 A TÖRTÉNETI ÖRÖKSÉG A hajdúböszörményi Zója termelőszövetkezet története érdekes szinfoltját alkotja a város és a megye termelőszövetkezeti mozgalmának, (l) Mint a későbbiek során részletesen kifejtjük az egykori hajduváros határában létrejött termelőszövetkezete f agrárproletárok alapították. nagyrészt állami tartalék földön. Ered^.i.le$ sem területileg, sem munkaszervezet +ek.i nt et é t>en nem v ol* több egy .jomódu ha,j du-gazda üzemszervezet i kereteinél, sőt azt több vonatkozásban /pl. felszereltség, vetőmag, agrotechnikai eljárások, stb./ el sem érték. Létrejötte sok tekintetben azonos az első kollektivizálás! hullám során életrehivott termelőszövetkezetek történetével, mégis a város társadalmi és gazdasági sajátosságaiból adódóan számos egyedi vonást mutat. Jellegzetességeinek bemutatása és jobb megértetése érdekében röviden szükséges áttekintenünk azt a társadalmi és gazdasági örökséget, amelyet a hajdu-tár sadalom a XX. század közepére hagyatékolt. Hajdúböszörmény neve az irott forrásokban először 1325-ben fordul elő, természetesen a haj d u előnév nélkül. Teljes biztonsággal állithatjuk azonban azt, hogy sokkal korábban jött létre. Neve azt mutatja, hogy mohamedán vallású, minden valószinüség szerint bolgár török nyelvű népelem alapíthatta. A bolgár török izmaeliták /böszörmények/ tevékenységét Ismerve valószínű, hogy az Arpádházi kLrályaink alatt településünk fontos kereskedelmi központ lehetett. A böszörménye k a tatárjárás következményeként elpusztultak, nem szerepelnek többet irott forrásainkban, s ezért igy településünk a későbbiek folyamán tipikus mezővá r skén^. /oppidum/ szerepel . Mezővárosi rangját egyébkent Zsigmond uralkodása alatt nyerg e, majd a Hunyadiak debreceni uradalmához tartozott. Az uradalom szervezetén belül fontos alközpont szerepet töltött be. A XVI. század elején a város a Báthori család birtokába került, ők voltak a város utolsó földesurai. Q) Az e század második felében készült összeirások átlagos fejlettségű alföldi mezővárost tükröznek, a névanyag tanúsága szerint némi iparral. Lakossága magyar, bár ebben az időben Rácz Böszörmény ek is kezdték emlegetni^) A város fokozatosan bekerült a török hódoltság övezetébe, s ez fejlődésének megtorpanását eredményezte.