Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 13 l helyi társadalom egyik pólusá* tehát a jómódú és gazkálvinista neveltetésü és erkölcsű hajdugazdák alkották. akik - mivel jó részük virilis jogon a város képviselőtestületében is ott ült - a helyi politikai élete + is irányitották. Származásukat tekintve részben a régi hajdunemes, illetve armalista családok leszármazottai voltak, de számukat egyre gyarapították az újonnan bevándoroltak is. Ez utóbbiek fó'leg bérleti jogon telepedtek le a városban, de nem volt elhanyagolható az ér+elmiségiek kezében lévő földbirtok sem. A helyi értelmiség jó része a földjét örökölte, másrészt vásárolta. Erre a rétegre különösen fel kell figyelnünk, mert tanyái, gazdasági központjai jelentős szerepet játszottak a vár3s term^lőszö "etkezeteinek történetében, így konkrétan a Zója term-lőszövetkezet esetében a Csatári Szűcs és a Gál familia volt az, amely közvetve tevékeny, jelentős szerepet játszhatott. A társadalom másik pólusát a földnélküliek és tör pebirtokosok alkották , Mint általában a hajduvárosokban, ez a réteg Hajdúböszörményben, is erős volt. 1911 -ben az 1-5 holdig terjedő birtokkategóriában az összes birtokosok 44,7 %-át találhatjuk, s ez a szám 2oo5 gazdaságot jelentett. Az 1 holdon aluli birtokosok, náluknál is népesebb réteget alkottak, számuk körülbelül 25oo főre rúgott, s így Hajdúböszörmény város összes népességének mintegy 3o % át alkotják. E réteg alkotta kivándorlók . számottevő táborát Hajdúböszörményben. Nemcsak a tengerentúlra. hanem különösen a Nagyatádi féle földreform után a Horthy korszakban Moson vármegyében is alkalom kinálkozott a kivándorlásra. Hajdú vár megye főispánja irja a következőket 194o-t-n; Q'Most 4o-5-; /haj lut ö szörményi/ kisbirtokos készük Moson vármegyébe, hogy ^Lo-12 holdas kisbirtoknoz jusson. Nem tudnám velük m"g értetni, hogy miért kell nekik az ország másik végébe elmenni, amikor a jó Hajduföldö.n is el tudnának helyezkedni." E réteg helyzetét a^ 7 [945 -ös földosztás sem tudta megoldani, számukra a felosztott vagy bérelt gazdabirtokok csak korlátozott megélhetési lehetőséget nyújtottak. A kibontakozás lehetőség é^- mégis a város felszabadulása /1944 október 22/ és a földreform jelentette . Természetesen rá kell mutatnunk arra, hogy pontosan a hajdú mult örökségeként lényegesen kevesebb volt a kiosztásra kerülhető földbirtok mennyisége annál a nagyságnál, amelyet a város agrárnépessége igényelt volna.
