Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 14 A helyzetet tovább súlyosbította az, hogy a város állatállományának veszteség e meghaladta az országos átlagot. Egy légitámadás alkalmával 1944 augusztusában pl. •sakn-tD xuo,k Jim'sült a mintegy 7oo darabból álló fejőstehén csorda, a visszavonuló németek pedig a 1óállomány %-át elvitték. Nagyon súlyos gondot jelentett, hogy a ár sban az igazható állatok száma katasztrofálisan le' sokként. A gépi munkát pedig gyakorlatilag figyelmen kivül is hagyhatjuk, (ij) A háborús események következtébe-. nagyarányú kiesések mutatkoztak a mezőgazdasági munkák terén is. Az őszi vetés szinte teljesen elmaradt /mindössze 5oo holdat vetettek be búzával/, a szántásnál szintén ez volt a helyzet. Nem alakulhatott jobban a termények betakarítása ügye sem. Még 1945 márciusában is az volt a helyzet, hogy kb. 800-I000 hold kukorica és 14oo kereszt buza volt betakaritatlan. Nagy nehézségeket okoztak a harci cselekmények, amelyek az őszi mezőgazdasági munkákkal /el sős ortan gabonafélék vetése/ egybeestek. Jelentős kár érte a mezőgazdasági, felszereléseket és a már betakarított terményeket is. A visszavonuló németek ezekből jelentős mennyiséget vittek magukkal. A vár s kereskedőinél és gazdáinál megmarad^ terményekből pedig a Vörös Hadsereg foglalt le ellátása érdekében és a jóvátétel fejében jelentős részt. Természetesen mindezek egyáltalán nem könnyítették meg a város politikai és gazdasági életének kibontakozását. Mint a fentebbiekből is kiderült, a hajd.uváros.1. mu.lt és a nagybirtok hiánya ellenére a vár :>sban n agy s zámú agrárprol-^tár réteg élt . Számukra a földosztás nem -jelenthetett kielégítő megoldást. E réteg gyakorlatilag »arra kényszerült, - mint a Hajdúböszörményi Hírek apróhirdet éseiból is kiderül - hogy kiadó földet, haszonbérlete- keressen. Sorsukon tulajdonképpen ez sem vált ztatett, hiszen az országos rendeletek értelmében a birtokokra k vetett közterheket viselni kellett a bérlőknek. A fö. d megművelésének előfeltétele volt . hogy a bérlő .igaerővel is rendelkezzen. Ez természetesen korántsem volt egyértelmű. Nem véletlen tehát, hogy a városban az országosnál is radiká.isab v hangok hallatszrttak a földosztást .ill'-t c'en . A nincstelenek érdekeit szem előtt tartók tuítertek a földreform-rendelet megfogalmazóin is. Tulajdonképpen ezt természetesnek kell tartanunk, hiszen a városban a
