Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Bagdi István: Hajdúböszörmény város mezőgazdaságának sajátos adottsága

kulását bemutató dokumentumokat, termelőeszközöket időszerű lenne gyűjteni, mert sok olyan eszköz van, amit régen nem használunk és elkallódhat. A Múzeumban mezőgazdasággal foglalkozó szakot alapíthatunk.) Szervesanyag-tartalom alapján: A talajaink szegények, humuszosak és kevés terület gazdag. A kotus és tőzegtalaj nem található. A vályogtalaj 2%-ig szegény, 2—4% között humuszos, 4—8" o között gazdag. A talajsók közül: A mész hiánya jellemző. A talajszerkezet javítása, a kémhatás szabályozása végett sok ezer q meszet szórunk évente. A kémiai talajjavítás városunkban sohasem lesz elhanyagolható. A Rét-i területen a túlzott lugosság oka a nátriumsó jelenléte. A Rét-i területen a morzsaképződés hiánya, a pépesedés nagy foltokban megfigyelhető. A talajt ismerni és szeretni kell. Ma már a genetikai talajtérkép és két évenként a kiegészítő talajvizsgálat a szakmai munka részévé vált. Ma már senki előtt sem kell bizonygatni, hogy a talaj tápanyagvizsgálata nélkülözhetetlen. Mindenki belátja, hogy enélkül lehetetlen az okszerű növénytáplálás. Elemi igény, hogy a talaj nitrogén, kálium és foszfor tartalmát megismerjük. Természetesen a talaj kémhatását feltétlenül ismerni kell. Amennyiben nagy a mészhiány, a talaj savanyú, vagy nagyon savanyú. (3—5 pH) Mészhiány esetén a talaj gyengén savanyú (6 pH). Egyensúly esetén közömbös (7pH). Amennyiben a mész jut túlsúlyba, a talaj gyengén lúgos (8 pH) és lúgos, szikes 9 pH), ill. terméketlen szikes (10 pH). A szerkezetnélküliségre jellemző a porszerűség, vagy egy tömeggé összeáll a talaj: futóhomok, kötöttagyag, vagy szikes talaj. A morzsás szerkezet ideális, mert a szemcsék és morzsák halmaza. A szemcséket morzsákká a humusz, az agyag és a mész ragasztja össze. A humuszképzésben a talajművelésnek, az anaerob baktériumok életlehetőségének, a szervesanyagnak nagy szerepe van. *A talaj termékeny, ha él. A parányi élőlények meleg hatására szerves anyagot esznek, vizet fogyasztanak és humuszt termelnek. A növények számára felvehetővé teszik a tápanyagot az aerob baktériumok. Mindezt az álmából felébresztett, jólfelkészült szakember tudja, de az örökös ismétlés azért fontos, mert a talajművelés, tudatos beavatkozás csak így lehetséges: 1. A talaj fizikai állapotának rendbehozása, a szervesanyag bedolgozása. 2. A kémiai termékek bejuttatása. 3. A víz, a levegő, a tápanyag arányának, az egyensúlyi helyzetnekmegteremtése. A régi gazdák felfogása volt: sok állat egyenlő szervestrágya és bő termés. A szervestrágya ma beszűkült, de fontos a talajélet miatt. A tápanyag forrása ma a műtrágya lett, amit talajismeret nélkül vakon alkalmazni nem szabad. A mai felfogásunk: öntözés, műtrágya-használat, nagy termés és sok állat. Az első műtrágyafajta, amit jelentős mértékben használtunk, az a nitrogén volt. A nitrogén a talajban szerves kötésben van: humusz, szervesanyag. Az akkori meggondolás alapja volt, hogy kevés pénzzel elérni a szén és nitrogénhiány megváltoztatását, mert a nitrogénfeltáródás, a talajélet élénksége tükröződik, amit kifejez: nagy termés nitrogén függvénye. Nagyobb tömegben a foszfov használata később következett. A talajban a foszfor 50%-ban lekötött. A feltárás: oldás és biológiai úton. A szervestrágya inaktíválja a vas, az alumínium, a kalcium ionokat és javítja a foszfor oldhatóságát. A meggondolás a foszfor oldhati sági szintje volt, ami itt döntött. A talajban a kálium csak szervetlen 55