Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Karacs Zsigmond: Két XVII. századi oklevél Földesről

alatt állnak ottani hajdúk, 2 és Pocsaj aho\n 1029-ben I. Rákóczi György telepített a vár védelmére hajdúkat. 3 A harmadik Fejértó felét Gyarmati István hajdúhadnagy kapta 1608-ban.

4 Monostorpáíyi eddig nem volt ismert hajdúbirtokként. Az 1615-ben Bihar vármegye Sárréti járásához 5 tartozó négy község birtokviszonyainak ismerete -az oklevél adatai szerint módosul. Ma Hosszúpályi, Monostorpályi és Pocsaj Hajdú-Bihar megye Derecskei járásában van, 6 Fejértó egykori területe Hosszúpályihoz tartozik. 7 A fentebbi négy helység birtokosai 1552-től 1692-ig: Hosszúpályi. 1552. Perusics Gáspár és Erdőhegyi Imre, 8 1613. Kovács Péter és hajdúi, 9 1615. Török András és az oklevélben szereplő hajdútisztek egyike. 1621. Ödönfi Zsigmond,

1

0 míg a török uralom végén 1691-ben a Rákóczi család.

11 Hosszúpályi az egyedüli a négy község közül, amely hat magyar jobbággyal lakottan érte meg a török uralom végét.

1

2 Fejértó. 1552. A váradi püspök és Bartakovics János,

1

3 1608. Gyarmati István kapja Fejértó felét,

1

4 1615. Török András, aki mint az oklevélből kiderül régebb óta bírja a négy helységben lévő birtokait. A másik ekkori birtokos Gyarmati István. A többi hí'ységet is valószínű külön birtokolja egy-egy hajdútiszt. 1692. A lakatlan falut Rákóczi és az Ödönfi családok bírják, 15 határát Konyár használta, a török uralom után nem települt újra. Monostorpályi. (Régebben Nyírpályi)

1

7 Premontrei prépostsága 1551-ben szűnt meg. 18 1552. A váradi káptalan a birtokos,

1

9 1615. Török András és az egyik hajdútiszt. 1692. nem írták össze. Törökhányás és Rákóczitiszta határrészei egykori birtokosai nevét őrzik. 20 Pocsaj. 1552. Korlatovics (Korláthi) Péter és a váradi püspök, 21 1615. Török András osztozik rajta az egyik hajdútiszttel, 1692. a Rákóczi család a puszta mezőváros birtokosa. 2

2 1660-ban pusztult el a Szejdi járáskor. 23 Az oklevélből nem derül ki a birtokháborítók hajdú volta. Az 1608-ból való hajdútisztek hitlevelében együtt szerepelnek, 2

4 ez kétségtelenné teszi hajdúságukat. Szénási Mátyás és Szilasi János Bocskai 1605. évi közös hajdú adománylevelében is együtt szerepel. 2

5 Szénási Mátyás 1608. V. 20-án személyére is kapott nemeslevelet, ebből nem derül ki, hogy utódai voltak-e. 2

6 Szénási 1626-ban még élt. 2

7 Az alább közölt másik oklevél feltételezhetően vonatkozhat az ő családjára is, amely érdekesen világítja meg az utódai életét. Szilasi János az oklevél kiadásának időpontjában már több mint egy éve halott. 1614. március 4-én kidobták a meggyesi ótemplom tornyából, Báthori Gábor fejedelem meggyilkolásában való részvétele miatt, 2

8 hogy mégis szerepel annak a közös birtokháborítás az oka. Gyarmathi István és Nagy János hadnagyok, Szénási Mátyás és Szilasi János kapitányokkal együtt fordulnak elő a hajdútisztek hitlevelében. Nagy János, Miskolczi Nagy Jánosként szerepel, 2

9 de a kétszeri közös szereplés valószínűsíti, hogy ugyanarról a személyről van szó. Gyarmathi István hadnagy kétségtelen azonos a fenti oklevélben szereplővel, Báthori Gábor fejértói adománya is megerősíti ezt. 3° Török András 1615-ben váradi porkoláb, részbirtokos Hosszúpályi, Fejértó, Monostorpályi és Pocsaj helységekben, királyi adománylevelet kap Boldogfalva községre. 3i István fiától származó unokája Bálint Szoboszlón kapitány, 3

2 1637. IV. 25-én I. Rákóczi Györgytől kapott nemeslevelet, amit ugyanaz év VI. 9-én Máramaros vármegye Szigeten tartott közgyűlésén hirdettek ki. 3

3 Bálint, földesi 11