Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Karacs Zsigmond: Két XVII. századi oklevél Földesről

Sápi Benedek leányát vette nőül. 3 4 Ez a Sápi Benedek 1606-ban Bocskai feje­delmi tanácsának tagja és résztvesz a szoboszlai lovashajdúk birtok beiktatá­sán. 35 A Török családnak a XVIII—XIX-ik században Debrecenben a Piac ut­cán is volt háza. 3 6 II. Apafi Mihály menlevele Szénási Mátyás fia számára Nos Michäel Apafi Dei gratia Princeps Transilvaniae partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes Camus pro memoria per présentes; Hogy az fely­lyeb el múlt esztendőkben Debreczeni Városukban lakozó Szénási Mátyás nevű hívünk éretlen elmejű Márton (lehúzva, felette Ferencz) nevű fiat az Váradi Törökök hitegettvén el, s bizonyos ideig közöttök is lakván Török vallásra is ál­lót volt ugyan az ő Törökök igenlesikből, melly említtet Szénási Mátyás hívünk Márton (lehúzva, felette Ferencz) nevű fia nevekedvén, mind Testében -s- mind elmejében abbeli cselekedeteit meg szánván, bánván, akarva Keresztenyi Vallá­sunkra redeálni, s Birodalmunkban vissza jöni. Vevü magának Kegyelmes Assecurantionkat hogy abbeli goromba cselekedetiert senkitől bánása nem lé­szen: Parancsolván Kegyeimessen es igen serio Birodalmunkbeli mi*den rend­beli híveinknek, az mint hogy müis ennyiszer említtet hívünk Márton nevű fiá­nak abbeli gorombaságát condonallyuk, s condonaltuk, es hogy senkitől semmi bántása nem lészen arról assecuraltuk s Assecurállyuk is ez Levelünk által, úgy senki is az ő Szénási Mártonnak Birodalmunkban való jövetelit akadályoztatni, s az ő goromba cselekedetit Szemre hánni, vagy azért sem szemellyében sem akarmi nevel nevezhető javaiban molestálni meg károsíttani ne meresszellye, Tartván mindekben ez kegyelmes Assecurationkal is Levelünkhöz kiki magát. Secus non factur. Praesentibus perlectis Exhibentis restitutis. Datum in Civitate nostra Alba Júlia Die Vigesima qvarta Mensis Novembris. Anno Domini Millesimo Sexcentesimo Octuagesimo Secundo. Apafi pecsét 3 7 Az oklevélben Márton nevét két helyen áthúzták és fölé Ferencet írtak. 3 3 Az előző oklevélben szereplő Szénási Mátyás nem lehet azonos az utóbbi okmányban szereplővel, az egy családhoz való tartozás is legfeljebb csak feltételezhető. An­nál is inkább mivel 1628-ban a Debrecenbe beköltözőitek között szerepel Szé­nási Mihály Karcagújszállásról. 3 9 A feltalálási hely azonossága és a Török család hajdú kapcsolata elgondolkoztató. Érdekes az oklevél szépirodalmi kapcsolata. Jókai Mór: Törökvilág Magyarorszá­gon című regényének első fejezetében szerepel egy úgynevezett Szénási magisz­ter. A kritikai Jókai sorozat jegyzetei szerint költött alak. 4o Az oklevélben sze­replő Szénási vallásváltoztatásai egyeznek a regénybelivel, 4i aki a regényben Proteus Transilvanicusként 4 2 is szerepel. Jókai e regénye első kötetének forrása­ként eddig csak Bethlen János: História rerum Transilvanicarum 4 3 című műve volt ismert, itt fordul elő Proteus Transilvanicusként egy Csepregi Mihály nevű kalandor, az író a két alakot ötvözte egybe. Jelen oklevelünk ezek szerint Jókai egyik forása. Felvetődik a kérdés, mi módon juthatott Jókai az irathoz? Két feltételezésem van rá: Az egyik; Jókai a 48-as szabadságharc téli hónapjaiban Tebrecenben lakott, 4 4 a Török családnak pedig a Piac után volt a háza, 4 5 akik­nek ezek szerint számtalan alkalmuk lehetett az íróval közelebbi kapcsolatba kerülni. A másik verzió; Jókai Erdélybe utaztakor Földesen megállva 4 7 lát­hatta ezt az oklevelet, mert az iratban szereplő neve, a cselekmény és a kor egyezése a regénybeli névvel, korral és cselekménnyel nem lehet véletlen. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom