Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
Az udvarokon gémeskutak voltak. Ebből itatták az állatokat, gyakran ezt használták ivóvízként is. Ha a vize ivásra és főzésre alkalmatlan volt, akkor az utcákon levő közkutákvól hoztak vizet. Falurészenként egy-egy közkutat ástak, amelyet faragott kővel béleltek ki. 56 8 A városban az 1830-as években hozzávetőlegesen 800 lakóház volt, amelynek háromnegyed része zsellér jogállású családoké. 56 9 Az írott forrásokban többször használt zsellérház vagy gyalogház kifejezés részben a család jobbágyi állapotát jelezte, azt, hogy az adott család birtokában miután gyalogszeres, milyen nagyságú legelő stb. illetőség volt, részben a lakóház nagyságát, értékét is mutatta. 57 0 Az 1840-es években egy zsellérház értéke 50—60 vft volt, a módosabb lakóházakat 120—280 vft-ra becsülték. 5' 1 A települési rendet a háztulajdonosok jobbágyi állapota, vagyoni helyzete nem befolyásolta, vagyis „vegyítve (voltak) a Földes Gazdák házai a Gyalog szeresek házaival". 5 7Az úrbéres jobbágy lakóházának fontos tartozéka volt a szérűskert, „ami... a gazdálkodáshoz elmulaszthatatlanul megkívántatik". 1832-ben 206 összeírt földes jobbágy közül csupán négynek nincs szérűs kertje. 573 Több jobbágynak két-három is van a birtokában. 57 4 Sőt az uraság tiszttartója 1818-ban ezt írta Egerbe: „... igen sok Polgári Gyalog Embernek van kertye". 5' 0 Mivel azonban „a szérős kertnek alkalmatos hely it szűken van," a fölösleges szérűskerteket el kell venni jelenlegi tulajdonosaiktól! — hangzik a telek kiméréséhez adott földesúri utasítás. 57 6 A szérűskertek az egy körzetben levő lakóházakat délről és keletről széles ívben fogták körül. Itt zajlott a jobbágygazdaságok tevékenységének jelentős hányada. Az állatok számára istállókat, ólakat, szírieket, akojókat és esztrengákat építettek. 3" Itt nyomtatták el a kalászos terményt, itt tárolták a szénát, a szalmát, a nádat és egyéb növényt. Kapus Istvánnak „Szérűs Kertyében... Derék nagy Tsüre" volt, amelyben a vasas szekere, ekéje, s egyéb szerszámai állottak. 57 8 Aki a szérűskertjét 563. „Az összeomlott város kútjának kiépítésére nézve határoztatik, hogy az faragott kőből építtessék ki." SZÁL. Polgár Jkv. 1877. aug. 20. „Az Àlvégesi kőkút romlandó állapotban lévn. .." Uo. 1879. június 28. 569. „Azon 618 házhelyes zsellér belső telkek, melyek az úrbéri Tabellába előszámláltatnak . .." HL. Div. P. F. 5. N. 253. 1836. 570. SZL. Pogár Jkv. 1870. „Dobos Szárcsa András magtalanul elhunyván .. . hátra maradt zsellérház és egy kertre nézve osztályt tenni kérik." Uo. 1843. N. 113. „Horváth Erzsébet árva hajadon István báttyával egy zsellér ház, kert és szőlő iiránt osztályt megtétetni kérik." Uo. 1843. N. 110. 571. Polgár város jegyzőkönyvéből kiírt és összehasonlított adatok, SZÁL. 572. HL. Div. P. F. 6. N. 270. 1818. 573. Uo. 1832. 574. Uo. F. 6. N. 291. 1822. 575. Uo. F. 2. N. 71. 1818. 576. Uo. F. 6. N. 291. 1822. 577. „ ... a Kertben levő Istálló ól megkötésére ..." SZÁL. Polgár Jkv. 1840. N. 53. ,,.. . az esztrengá fiókoknak nággyát fáját, ágosát elpocsékolta ..." Uo 1841. N. 93. „ . . . külső istállójában rakták le mindnyájan ..." Uo. 1842. N. 98. „A megyében szállásoló lovas katonaságtól egy részének Polgárra leendő küldetésének esetében (számolnunk kell azzal, hogy) a Városban istállók nem lévén, a Katonaság többnyire a városon kívül lévő istállókban volna kénytelen tanyázni.. ." HL. Div. P. F. 5. N. 259. 1845. 578. Uo. F. 2. N. 85. 1826., „Sinkovits József uram kertyében rakott egy szekér szénáját Zamota János... el lopkodta." SZL. Polgár, Jkv. 1840. N. 69., „Földvári István kertyében eldöglött egy telelő Tehen..." Uo. 1841. N. 81. 85. 87, 52
