Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
A hárem járás neve: Böszörményi járás, Homok járás, Közép vagy Nánási járás. 43 3 A lakosság természetesen megkereste azokat a lehetőségeket, amelyek kedvezőbbek voltak a jobbágytelek művelésénél. írtunk már arról, hogy Hajdúnánás határában az egyes hajdúbirtokosoktól, Szentmargitán pedig a káptalantól béreltek szántóművelésre is feltörhető legelőket. De ..Némelyikünknek — írják — az Uraság kegyelmibül a Kengyel Fiókba, kinek három, kinek egy köblös föld fizetésünkért, dézsma alá kiméretett." 434 Egyes zsellérek „. . .a ki nem vett és fel nem vállalt úrbéri földeket, mellyek mint res nullius ..." birtokolják. 43 0 A földesúr aztán az úrbéresek szántóföldjei között kimaradt, gyenge minőségű, illetve mélyebb, vízállásos helyeket urasági kaszálónak hagyta meg. E kaszálók összterülete igen nagy; az 1843. évi összeírás szerint 7302 5/8 hold. 43 6 A faluközösség az 1810-es évekre a részben javított, háromnyomásos gazdálkodást alkalmazta. 1815-ben a tiszttartó leveléből olvashatjuk, hogy ,.a Polgáriak három helyen szoktak kukoriczát termeszteni, a Szilháton, s Bokorháton, amikor az árvíz megengedi, mert néha huzamba négy esztendeig sem lehet az árvíz miatt hasznát venni, és a Homokon, minden harmadik esztendőben, amidőn Ugarnak kellene maradnia, azonban akkor kukoriczát szoktak bele vetni", 43 7 „A Polgáriak 1817-dik esztendőben, amidőn az úgy nevezett Homok nyomásnak Ugarba kellett volna maradni, azt sokan felszántották.. . egészen beültették kukoriczával. . ." 43 S Ekkor már minden harmadik évben többnyire bevetették az ugart kukoricával. A közbeeső években pedig kaszálórétet törtek fel, s abban termesztettek kukoricát. 43 9 1818-ban arról írt a kint járt mérnök, hogy „A nép azt kívánja, hogy bizonyos, s állandó kukoricza föld lenne és az pedig a Pálinkás háton hagyattatna. . ." 4 4° Az uraság nem vette tudomásul s nem teljesítette a lakosság kérését. 44 1 Ha a kedvezőtlen időjárás miatt, a-tavaszi vetések rosszul sikerültek, akkor is „az ugarba vetêttek kukoricát". 44 2 Kukorica vetésnek való földet az uraságtól is árendálhattak, a bérletért minden köblös földből egy kila tiszta, száraz, morzsolt kukoricát fizettek. 44 3 A fentiekben szó esett arról is, hogy a XIX. század elején a nyomásokon kívüli szántóföldi gazdálkodást is megtalálhatjuk Polgáron. A század első évtizedeitől írott források is megemlítik, hogy egy-egy darab kaszálórétet vagy legelőt feltörtek, s abban kukoricán kívül burgonyát, 433. Uo. 1824. 434. Uo. Div. P. F. 6. N. 285. 1820. 435. Uo. Div. P. F. 5. N. 259. 1845. 436. Uo. Div. P. F. 1. N. 2. 1843. 437. Uo. Div. P. F. 6. N. 285. 1815. 438. Uo. N. 293. 1823. 439. •„ ... kukoricza földeink pedig bizonyos nincs, hanem ami kevés van is tsak rétbül, s egyéb mezőbül vagyon kis — azkitva..." Uo. N. 585. 1815. 440. Uo. 272. 1818. 441. „...mellette lévő Ferenczi hátból még annyit kívántak hozzáadatni, hogy három düllő legyen kukoricza föld, s minden sess'ora legalább két köblös föld jutna ..." Uo. N. 283. 1818. 442. Uo. Div. P. F. 2. N. 100. 1824. 443. Uo. F. 5. N. 253. 1820. 40
