Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
kölest vetettek.'''''' E legelőváltós szántóművelés során is érvényesült a nyomáskényszer, hogy egyszerre szabaduljon fel a tarló a legeltetett állatok számára/'' 4 0 Az intenzívebb termelés egyre nagyobb teret hódít a jobbágygazdaságokban. Adatunk szerint, 1321-ben az őszi vetés alá háromszor szántották meg az egyik darab földet/''' 3 Az 1840-es évektől pedig elszórt adatokat leltünk a föld megtrágyázására. Egyelőre csak a város földjét trágyáztatta az elöljáróság. 4'' 7 1847-ben szintén „a Város Ugar földje Krumli alá illető trágyázás mellett kiadatni rendeltetik". 44 8 „. . .a lakosok közt most a télen, a végett, hogy üdejében meg trágyáztathassék, szétosztatni rendeltetik (a város többi ugar földje)". 4'' 9 A feudális kor határhasználatának tárgyalásakor szólnunk kell arról is, hogy különböző, a várossal vagy az uradalommal szolgálati viszonyban levő személyek, szolgálatukért meghatározott mennyiségű telket, abban szántót, kaszálórétet és legelőt kaptak. így a város bíráját egész, a négy kisbírót fél-fél telekföld illette meg. Külön kérésükre 1798-ban az urasági dézsmájukat elengedték.'' :) 0 Ugyancsak meghatározott telekjárandóság illette a kántort, a plébánost, a tiszttartót, az ispánt, a harangozót, a főnótáriust, az urasági kerülőket, a boltost, a mészárost, az urasági csordást, gulyást, kondást, a polgári bacsót és a két kocsmabérlőt. 45 1 Nemcsak a kommunitás vagy az uraság alkalmazottainak, hanem a földesgazdák vagy mások szolgáinak is hozzátartozott a fizetéséhez a föld járandóság. 45 2 A jobbágygazdaság önellátásához elengedhetetlenül szükséges volt a len vagy a kender termesztése. Polgáron a kendert ismerték, azt vetették. A Csőszhalomtól nyugatra, a Kender földe k nevezetű határrészen termesztették. Az urbáriális határmérést, határszemlét is mindig ezzel a területtel kezdték/'' 1812-ben a faluközösség kérelme is így hangzott: „Először a Kender Földek mérettesenek fel, és egész sessio után egy köblös földet vagyis egy kila alá valót". 45 4 Hasonló javaslatot tett a tiszttartó is 1818-ban, megtoldván azzal, hogy „Ami ezektül elmarad osztassanak fel egyformán 444. SZL. Polgár Jkv. 1847. N. 79., 1838. N. 4. „Az Álomzug nevű helyen az Uraság engedelmébül vetett, s már majdcsak megért kölesseket a szederkényi födesuraság gulyája és ménese elgázolta. Némely Polgári Gazdának (hat fő) S3 ft 15 krj kárt okoztak..." HL. Div. P. F. 9. N. 459. 1796. 445. Uo. Div. P. F. 6. N. 285. 1817. 446. Uo. Fs. 5. N. 253. 1821. 447. „ . .. minden egész telkes gazda nyolc, fél telkes gazda pedig négy szekér trágyát a város földjére (szerfeletti soványsága miatt) ki vitetni tartozik." SZÁL. Polgár Jkv. 1840. N. 51. 44«. Uo. 1847. N. 79. 449. Uo. N. 94. 450. HL. Div. F. L. N. 7. 1798. 451. „Azon szántó földek és kaszállók haszonvétele is, amelyet azelőtt is ezen kortsmához tartoztak az árendásnak által engedtetnek." Uo. Div. P. F. 5. N. 16. 1810., N. 253. 1820. 452. „Az első szolga fizetése 30 vft, 3 véka őszi, 2 véka tavaszi vetés, két pár csizma, két pár bocskor, egv malacz, vagv ehelyett 3 vft, két db marha feleltetés." SZÁL. Polgár Jkv. 1849. N. 144. 453. HL. Div. P. F. 6. N. 276. 1817. 454. Uo. N. 277. 1812. 41
