Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
den vízről kitiltotta őket a földesúr. A XIX. szd. elején pedig az Örötvény és a Kengyel halászatát vesztik el. 38 0 Elvették tőlük a (tikosi) Tó közit és a Kiskengyel közit, mint halászó vizeket. 30 1 1818-ra a falu rendszeresen bérelte az uraságtól a Morotva halászatát. 3 8- Noha az utóbbi 1772-ben még a falué. Még haszonbérletük sem volt zavartalan, mert 1820-ban arról panaszkodtak: „.. .a Morotvában pedig a halászatot (nem gyakorolhatjuk). . ., mert a régi helyen, ahol szoktuk, nem hagyja a Tiszttartó rekeszteni. . ," 38 3 Egyetlen halászóvize maradt tehát a faluközösségnek, a Selypes ; amelyről az 1772-es úrbéri összeíráskor megállapították: „Midőn jó és alkalmatos tél vagyon a (falu) halászattya az Selypes nevű érben.. . megh lehetős vagyon". 3'' Noha a Selypes Tiszatarjánnal határos szakaszát „. . .a Tarjáni Lakosok halászták, s az halászat végett a Polgári Lakosokkal eleget veszekedtek, verekedtek, mert a Polgári lakosok a Tarjáni lakosokat a halászattól tilalmazták..." 38 5 1768-ban így vallanak a polgári halászok: „Ezen esztendőkben mindenkor szabadon halásztak, de a Tisza Tarjányiak hatsak lopva nem halásztak, különben nem. . ," 38 r' Érthető tehát, hogy a Selypes halászatára mindig különös gondot fordított a közösség. Az egyik panaszos levélben is ez áll: „Tavalyi Bíró Ki is az Helységnek az Selypesben lévő Rekesznek fel szedettetésével nem kevés kárára szolgált.". 3 8' Az uraság saját halászóvizeiről a faluval kötött, 1772-es kontraktusban így rendelkezett: „Amidőn az Uraságok számára ottan az Eő Tisztei halásztatnak, négyszer esztendőben, elegendő segítséget (adni) és a Halat Egerben beszállítani tartoznak.". 38 8 A fölös halászóvizeket árendába adta a kommunitás a helybeli és a szomszédos falubeli halászoknak. A XIX. század elején a szederkényi halászok béreltek egyes halászóvizeket.Arra is volt példa, hogy a falutól béreltek halászati jogot a Selypesre. 1765-ben „a Tiszatarjáni Lénárt Mihály kérte és kapta meg a Selypes halászatát". 30 0 A rendelkezésünkre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy a halászok íársaségokban dolgoztak. A XVIII. század közepén legalább kilenc halásztársaság volt Polgáron. 30 1 Egy-egy társaság élén a választott halászgazda állott, aki a munkát megszervezte és irányította. A halászgazdák vették bérbe a halászóvizeket, s gondoskodtak arról, hogy a halászat bérletének díját, a harmadot természetben kiadják vagy később a pénzbeni összegre váltott harmadot megfizessék, amelyet feltehetően a halfogáshoz mérten fizettek. 1,1 2 A halászgazdák osztoztak a haszonvétel alapját képező halászóvizeken is. Melléjük halászlegények szegődtek, akik maguk is (választás útján) halászgazdák lehettek. Arra is van példa, hogy a Bartók család 380. Uo. Div. P. F. 6. N. 284. 1820. 381. Uo. 382. Uo. Div. P. F. 2. N. 76. 1818.. SZÁL. Investigatio. 1772. 383. HL. Div. P. F. 6. N. 284. 1820. 384. SZL. Investigatio, 1772. 12. pontja. 385. HL. Div. P. F. 5. N. 44. 1768. 386. Uo. N. 45. 1768. 387. Uo. Div. F. 4. 1730-as évek (?) 388. SZL. Investigatio. 1772. 5. pontja (másolat). 389. HL. Div. P. F. 6. N. 296. 1823., N. 308. 1824. 390. Uo. Div. P. F. 5. N. 45. 1768. 391. Uo. 392. Uo. és SZL. Polgár, Jkv. 1837. N. 25. 35
