Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
két tagja, külön-külön társaság halászgazdája volt. 39 3 A halászat tehát e szervezetten dolgozó, kisebb közösségek társas munkája. De az ő feladatuk a halászóvíz őrzése, a jogtalanul halászok elűzése vagy megzálogolása is. 39 4 A halásztársaságok, egyszersmind a falu halászatáért a halászbíró felelt, bizonyára meghatározta a halászat menetét, szétosztotta a vizeket, megjelölte a társaságok tanyáját. 3 9° A halásztársaságok olyan eszközökkel dolgoztak, amelyek eredményes alkalmazásához, használatához a csoport együttes tevékenysége elengedhetetlen volt. Ezért a halásztársaságok a nagyobb eszközök (pl. : őr háló, gyalom, verseháló, csónak) közös birtokosai is lehettek. Általánosan alkalmazták a rekesztőhalászatot, sőt halászatuk leggyakoribb formája is az, hogy valamely halászóvizet tartósan elrekesztették, a rekesztékben levő halakat aztán kifogdosták. 39 6 1743-ban, a Folyás rekesztésére őrhálót alkalmaztak. 3 9' 1766-ban ,,Kováts Mihály maga halász Legényével Szabó Józseffel. .. a Selypesben találtak egy hálót keresztül húzva- és ennek egyik szélyin is egy verse hállót.. .az másik szélyin is hasonlóképpen". 398 A vész-szel való rekesztéses halászat úgyszintén általános volt. Már 1643ban a statutum is kitér e halászati módra: „Az Kik penig az vizeken vészeket raknak le és egymással tusakodnak, hát 12 csáklyáig, az mely három ölnyi legyen, úgy rakja le a vészt". 39 9 Társasmunkához alkalmazták még a gyálmot ; a tapogatót és a horgokat pedig egyéni halászóeszközként. 403 Jellemző a már idézett statutum 31. artikulusának rendelkezése, amelyből világosan kiderül, hogy a Morotván csak a csoportos halászatot engedték meg: „. . .mind télben, mind nyárban tilalmas. .. a tapogatóknak és horognak vetéseknek nem szabad (ti. a víz), hanem az mely gyalmokat bele visznek. . . az mi a várost illeti tartozzanak kiadni belőle". 40 1 A halászatnak két idénye volt, éspedig a (bő víz miatt) nehezebb és eredménytelenebb nyári és az eredményesebb téli halászat, jobbára ezért a téli halászatot bérelték, mert akkor biztosabb volt a haszonvétel. Külön bírálták el az árvizek, továbbá a megfordult (áradás után a mederbe visszafelé folyó) vizek halászatát. 40 2 A sekélyesebb nádasok tisztításait csíkos emberek keresték fel, s azon csíkásztak. W o Ezek csíkosokkal fogták ki a csíkot, s így jutottak részben táplálékhoz, részben pedig haszonhoz. „Az csikós emberek is, kik a réten kereskednek, az esik kasokat egymástól két ölnyire rakják le. . . Lerakott vészek mellé penig nem szabad a esik kasokat letenni." 40 4 393. HL. Div. P. F. 5. N. 45. 1763. 394. Uo. 395. Uo. Div. F. 4. 1730-as évek. Az 1743-as összeírásban két halászbíró szerepel, és pedig Samma (?) Mihály és Balla András. Uo. Div. P. Fs. 9. N. 459. 1743. 396. Uo. 1804-ben a polgári tiszttartó ezt írja: „A Szederkényi halászoknak a peres Álomzugba lévő vészeket vagy is rekesztékeket... kihányattam." Uo,. Div. P. F. 9. N. 459. 1804. 397. Komáromy A. i.m. 39. artikulusa. •398. HL. Div. P. F. 5. N. 45. 1768. 399. Komáromy A. i.m. 39. artikulusa. 400. HL. Div. P. F. 5. N. 45. 1768. 401. Komáromy A. i.m. 31. artikulusa. 402. Uo. 32. artikulus., SZÁL. Investigatio. 1772. 403. HL. Div. P. F. 4. N. 42. 1763. 404. Komáromy A., i.m. 39. artikulusa 36
