Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)

Tartalom

el adni nem szabad (1810).'' 6 Ezért foglalkoztak már a XVIII. század köze­pén is az alábbi kérdéssel: „A pásztor senkinek eladó marháját el ne adja, hanem maga adja el a Gazda." 7 A kupeckedésük megakadályozására hoz­tak olyan döntést is, hogy a pásztorok saját, a legelőn lévő állataikat azonos jegybe vagy bélyogba vegyék.^ Az 1820-as években sorozatosan sürgetik e tilalmat, nyilván azért, mert nehezen tudtak érvényt szerezni határozatuknak. A számadók az őrizetükre bízott gulyákat, csordákat indokolatlanul nem hagyhatták magukra. Korlátozták tehát a városra való hazaj árasu­kat. ,,Ha a pásztor estve a városra bémegyen egy éjszaka és egy nap ott­hon lehet, de már estve tartozik a jószágokhoz kimenni. Különben kemé­nyen meg pálczáztatik.'" .,A gulyás a városra be ne járjon, hanem a bojtár­ját küldözze haza eleségért (1828)." 1 0 Többször nem is a puszta hazajárást kifogásolják. 1816-ban is így fogalmaznak: „A mezei pásztoroknak szük­ség nélkül a jószágtól hazajönni, s ide haza dorbézolni nem szabad."" „Az ökörcsordás pedig megintetett, hogy olyan gyakorta, mint a múlt eszten­dőben a jószág mellől haza ne járjon és itthon ne mulasson." 1- Jellemző, hogy a XX. században is használatos pásztorkönyv is tartalmazta a haza­járás tilalmát, megtoldván azzal, hogy „köteles a pásztor ha a városba jön, minden alkalommal a Legelő Felügyelőségen jelentkezni." 1 3 A pásztorokat rendszabályozó tilalmak között meglehetősen szélső­séges esetek is előfordulnak. ,.A Felső Gulyás és az Ökör Csordás ellen az a panasz, hogy a Gazdáikon illendő becsületet nem adnak és, hogy az Ökör Csordás büszke ember is. .. (1812)." 1 4 „. . . hogy minden pásztor az egész város lakosait és minden sorsú gazdáit illő becsületben tartsanak és azokon fent héllyázni ne merészeljenek (1825)". 1 5 ,.A Felső Csordás oly fenyítékkel (hagyatik meg), hogy ősszel juhot ne vagdaljanak, és annál fogva ne részegeskedjenek (1826)." 1 6 A XVIII. század végétől folyamatosan évente január elsején történt a pásztorok marasztása. Előtte való hetekben a magisztrátus kihirdette a lakosság körében, hogy ,,aki közönséges külső pásztor akar lenni, új esztendeig jelentse magát a város házánál (1796)". 1 7 ..Tizedesek által publicáltassanak: Aki Mezei Pásztorságra vágyódik, jelentse magát új esztendőig, mert akkor el fognak választatni." 1 8 A jelen'kezettek közül aztán a több szempontból alkalmasnak tartott (nem tolvaj, gyakorlott pásztor, jó fizikumú stb.) személyeket marasztották, illetve választották meg. Olyan eset is előfordult, hogy ..a Szilaj ménes pásztórságra alkal­matos ember nem akadván, a két őrősménes közzé fog oszlattatni (1817) 6. Uo. 9. 1810. No. 275. 7. Balogh í„ é. n. 3. 1. 8. HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A. 301/a. 12. 1827. No. 107. 9. Balogh I., é. n. 3. 1. 10. HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A 301/a. 12. 1828. No. 1 11. Uo. 10. 1816. No. 2. 12. Uo. 13. 1830. No. 1. 13. Tóth S., é. n. 5 1. 14. HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A. 301-a. 9. 1812. No. 1 15. Uo. 12. 1825. No. 2. 16. Uo. 1826. No. 1. 17. Balogh I., é. n. 2. 1. 18. HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A. 301/a. 11. 1817. No. 293. 19. Uo. 10. 1817. No. 1.: 13. 1832. No. 1. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom