Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)

Tartalom

az, hogy a tagosításig a város vezető testülete gyakran foglalkozott a csutka legeltetésének szabályozásával. „A tengeri csutka további rendelésig tilalomban marad (1796)."

3

8 „A tengeri csutka semmi féle Jószágnak, kivévén a sertést, szabad nem lészen (1804.)"

3

9 ,,Csutka közzé semmi féle Heverő Jószág, u. n. Nyálv Juh, Sertés és Heverő és Jármos Ökör ne bocsáttasson (1818).Egy ugyancsak 1818-ból keltezett határozat ennek gazdasági szerepét is megindokolja: „A csutkának a Gulya és Csorda beli jószágoknak téli legeltetésére való megtartása, annyival is inkább szükséges lévén, hogy az eső nélkül való nyári és őszi időjárás miatt a Réteken is semmi legelő nem volna", amelyet őszi legelőként használhatnának.

4

1 A csutkát az egyes gazdáknak sem legeltetni, sem levágni nem engedték. „A Hadnagy a csutkát a jószágnak téli legelésre minden módon tartóztassa meg (1814)."

4

2 „Senki a tengeri csutkát többé se ne vágja, s ne hordja, se ne étesse (1815)!"

4

3 „A csutkát még a tulajdon magáét sem szabad levágni, hanem egy tagban maradjon téli legelőnek (1818).Különösen ,.némely hasznavehetetlen Ökrös emberek"-re vonatkozott a magisztrátus tilalma, akik „a mások tengeri földjén található (betakarítatlan) csutkát is levágják és behordják, a csutka vágás színe alatt pedig egész heteket is odakinn eltöltvén, Ökreikkel a csutkát öszve vágatják (1815)"'

:j „A tengeri csutkát leginkább az olyan ökrös emberek szokták levágni, kiknek földjük nincsen, annál fogva a birtokosok ...elől elhordják (1818)."'

,

6 ,,Főképpen a Két Ökrös és Jövevény Gazdák, ahol csak a határon kevés jó sarnyú füvet és tengeri törés után jó csutkát megszemlélnek azt tüstént elkssolják. levágják (1812). Ősszel, novemberben a pásztorok a magisztrátus engedélyével ráhajtottak a kukoricatarlókra, s azt járatták mindaddig, amíg a nagy hideg és a nagy hó miatt be nem szorultak. „A csordások által béjelentetett, hogy leginkább az Alsó Csordának ezeken az őszi időkön igen rossz járása lévén, a Tengeri Csutkára lejendő legeltetésre engedelmet kérnek . . . (nem kapták meg az engedélyt, mivel) még a Rét aj jakon legelhet a marha (1814. november 19.)."

4

8 Száraz, Ínséges időben azonban már szeptemberben ráverték a gulyát a csutkára. külső Tedej törettessen nagy serénységgel, mert a Felső Gulya, az Ökör Csordával együtt a Hét közepén a Belső Tedeji csutkára verettetik... (1820)."''

9 Az 1800-as évek elejétől Hajdúnánáson is fokozatosan visszaszorul az extenzív szarvasmarhatartás, a külterjes tartásmód lassan átalakul. Az előző évszázadokban meglévő gazdálkodási egyensúly, amely a pásztorkodó állattartás mellett megfelelő teret biztosított a kezestartásnak is. a fokozódó árutermelés következtében racionalizálódó paraszti gazdálkodási 38. Balogh í„ é. n. 2. 1. (1793) 39. HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A. 301 a. 9. 1804. No. 156. 40. Uo. 11. 1818. No. 180. 41. Uo. 1818. No. 214. 42. Uo. 10. 1814. No. 268. 43. Uo. 1815. No. 444. 44. Uo. 11. 1818. No. 180. 45. Uo. 10. 1815. No. 418. 46. Uo. 11. 1818. No. 180 47. Uo. 1821. No. 211. 48. Uo. 10. 1814. No. 325. 49. Uo. 11. 1820. No. 199 28