Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században

A legnagyobb szőlőbirtokosok 1939-ben403 A birtokos beültetett szőlőterülete Lichtschein család 91,3 kát. hold Engel család 19,5 kát. hold Zara József 3,9 kát. hold vitéz Toókos Gyula 3,2 kát. hold 4. táblázat: Több holdas szőlőbirtokkal rendelkező családok 1939-ben Ezeket a szőlőterületeket (a legnagyobb szőlőbirtokokat, összesen 118 kát. holdat) nem számítva a szőlőskerti szőlőbirtoklásra vonatkozóan megállapítható, hogy ádagosan egy birtokos szőlősgazda jelentős méretű, hozzávetőleg 635 négyszögöl (0,4 kát. hold) területű szőlőbirtokkal ren­delkezett. Feltételezve, hogy a Hosszúpályiban birtokos szőlősgazdák mindegyike hosszúpályi lakos volt,404 megállapítható továbbá az is, hogy 1939-ben minden kilencedik hosszúpályi lakos birtokolt szőlőterületet. A szőlőterületek átlagosan nagy mérete405 a kisüzemi művelésen belül is a családi művelést teszi valószínűvé,406 ami egyben magyarázatát adja annak is, hogy a falu közvéleménye miért tartotta a valós tulajdonviszonyoktól kiterjedtebbnek a szőlőbirtoklást: ugyanis ha nem is minden lakosnak, de minden második családfőnek biztosan volt szőlője a hosszúpályi szőlős­kertben. A birtoklásnál tehát elterjedtebb volt „a művelésben való részvé­403 Az adatokat Bődi István közli (BŐDI 1998: 163.). 404 A kérdést, hogy a szőlőbirtokosok milyen arányban voltak hosszúpályiak és milyen­ben extraneusok (idegenek), további kutatásunk célja lesz megválaszolni. Annyi felté­telezhető, hogy Hosszúpályiban a szőlőskerttel nem rendelkező, monostorpályiak je­lentősebb számban birtokoltak szőlőt, mint a távolabbi települések lakosai (vö. Bodnár 1988: 197.). 405 A szőlőbirtokok méretének viszonylagosságát jelzi, hogy bár a művelés munkaigénye szempontjából egy 635 négyszögölös birtok nagynak, de a megtermelt szőlő és az előállított bor mennyisége tekintetében kis kiterjedésűnek számított. Az ekkora mé­retű szőlőbirtokon folytatott bor-előállítás kereskedelmi célra kevésbé, inkább a házi fogyasztás kielégítésére volt elegendő. 406 Itt fontos megjegyezni, hogy általánosan elterjedt volt a családok — gazdaságirányításról lemondó — idős tagjainak a kihúzódása a szőlőskertbe. Azaz a szőlőművelés halasztható­elhúzható mindennapi munkáit, főként amelyek nem nagy erőfeszítésbe kerültek (metszést, kacsolást, kötözést, etc.), gyakorta csak a kintlakó öregek végezték, míg a nehéz, vagy nagyobb szervezettséget igénylő munkákba (trágyázás, karózás, szürete­lés, etc.) rendre besegítettek a család más tagjai is. „Magyar nagyapám a Csobán-kertben 86 éves koráig, 1975-ig művelte szőlőjét. 1954-ben, mikor betöltötte a 65. életévét, földjeit négy gyermeke között szétosztotta. A 14 katasztrális holdból csak kettőt hagyott meg. Tízek között volt a Csobán-kerti szőlő. A szőlőjét mindvégigjó karban tartotta. ” Bodnár László közlése 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom