Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
tel” szerinti kötődés a szőlőhöz.407 Ez a kötődés pedig mindenképpen mélyült az 1940-es években is, hiszen bár a szőlőbirtokok átiagos mérete csökkent (635 négyszögölről hozzávetőleg 575-re), de a birtokosok száma — a szőlők soronkénti, öröklés útján való aprózódása következtében408 — jelentősen megnőtt: 1948-ban már 655 birtokos osztozott a 354,8 kát. holdas települési szőlőterületen.409 A háború után, 1945 tavaszán a Hosszúpályi Földigénylő Bizottság 97,9 kát. hold területű szőlőbirtokot és gyümölcsöst jelölt ki elkobzásra (és részben megváltásra), az előtte valamely nagybirtok részét képező földva- gyonból (elsősorban a Lichtschein-féle szőlőtelepek területéből).410 A földosztás során a szőlőbirtokos parasztság köre ismét szélesedett: a szőlőtáblákat felparcellázták és kisüzemi művelés alá vonták. Ugyanekkor — a számos igénylés miatt — új határrészekkel is bővült a pályi szőlőtermő terület. Ekkor telepítették be szőlővel például a régi szőlőskertek nyugati szomszédságában lévő Kapott fold nevű határrészt (lásd 25. ábra). Az 1949- től alakult termelőszövetkezetek is telepítő munkát folytattak birtokukon (a tsz-szplőkben) nemsokára a gépi művelés is lehetségessé vált. A második világháború utáni politikai fordulat (a kommunista hatalomátvétel) egyértelműen negatívan befolyásolta Magyarország agrártermelését. A nehézipari fejlesztéseket erősen preferáló Rákosi-korszakban, a szőlőművelés országos kiterjedésű csökkenése miatt — az ország történetében valószínűleg először — szükségből a bor importjára kényszerültünk. Az 1950-es évek beszplgáltatói rendszerének a szőlőtermesztésre is kiható ártalmas jellegét mi sem mutatja jobban, mint hogy az akkori egyik tanácstagot, Borók Józsefet éppen a bordézpma eltörlése tárgyában tett felszólalása miatt váltották le - fegyelmi eljárás keretében - tanácselnökhelyettesi tisztéből.411 Tulajdonképpen az '50-es évek káros gazdaságpolitikája, megszorí407 Amíg nagy valószínűséggel csak minden kilencedik hosszúpályi lakos birtokolt szőlőterületet, addig minden második művelte rendszeresen a maga, vagy időközönként a családja valamely tagjának a tulajdonában lévő szőlőt. 408 Az eredetileg 20-24 soros szőlőbirtokra épített szőlőspajtát (és annak felszereléseit, a szőlőművelés nagyobb eszközeit, a darálókat, préseket) gyakran nem csak az egyik örökös birtokolta el, hanem az összes örökös, megosztva használhatta azokat, így az örökhagyás után minden leszármazó család külön kulcsot készíttetett a pajtaépülethez. 409 HBML. IX. 301.1-2. 410 HBML. IV. B. 101 .b. — Földosztás előkészítésének iratai. 411 BŐDI 1998: 228. 127
