Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
A szocialista gazdasági rendszerben, az exportkonjunktúra idején egyedül a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalatnak (MAVAD) volt exportjoga, a felvásárlás intézményhálózatát pedig az ÁFESZ-ek képezték. Az 1980-as évek második felétől az éledező magánszektor is bekapcsolódott az exportba, majd az 1990-es években a felvásárlásra is magáncégek szerveződtek.282 Már a rendszerváltás előtt csigafeldolgozó üzemek is működtek az ország területén, de kapacitásuk nem volt elegendő a begyűjtött — ekkor még hatalmas — mennyiség teljes feldolgozására. A rendszerváltás után a privatizált—átszervezett üzemek sorra leépültek, mert a nyugat-európai (elsősorban a francia) exportkereslet számára előnyösebb vámfizetési feltételeket kínáltak a nemzetközi piac görög szereplői, akik uniós tagok lévén sokkal kedvezőbb körülmények között kereskedhettek a csigahússal. Az 1990-es évek csigakereskedelmi dekonjunktúrájához tehát nemcsak a magyar termelés árualapjának mérséklése, hanem a nemzetközi versenytársak megerősödése is hozzájárult. Ebben az időszakban a magyar csigakivitelben az élőexport dominált, melynek célállomása éppen a versenytárs, Görögország lett. A csiga feldolgozása az olcsó munkaerőt kínáló köztes államokban, a volt Jugoszlávia területén történt.283 A csigaágazat érdekeinek jobb képviselete céljával 1994-ben a Csigatenyésztők és Forgalmazók Országos Szövetsége Eticsiga Terméktanáccsá alakult, amelyhez a csiga forgalmazásának, felvásárlásának, feldolgozásának és kereskedelmének minden gazdasági szereplője csadakozott.284 A grémium legfontosabb feladata, hogy a csigapopuláció jogszabályokkal korlátozott begyűjthető mennyiségét (jelenleg 2.000 tonna) kvóták formájában szétossza a felvásárló cégek között.285 Ilyen cégből a 2000-es évek elején még 20, az évtized végére már csak 10 működött az országban. A cégek többsége a felvásárlás mellett elsődleges feldolgozást és exporttevé282 vö. Holdas-Kulcsár-Pacs 1998. 283 vö. Lassú, de biztos (2002), http://mezohir.hu/mezohir/2002/04/lassu-de-biztos/, 2011. augusztus 25. 284 Székely 2003: 24. 285 A cégek az ország csigagyűjtő területének öt zónájában, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, Zalában, Somogybán, Nógrádban, valamint Baranya és Tolna megyében működnek (vö. Angyal László: Finom lesz az idei csigahús, jól teleltek, gyorsan nőttek az éti csigák (2010), http://www.vasnepe.hu/cimlapon/20100511_ eticsi- ga_szezon, 2011. július 15.). Itt jegyzem meg, hogy a felvásárló cégekhez a termék- tanács által kijelölt zónákon kívüli területekről, így Heves megye északi térségéből is rendszeresen érkezik csigaszállítmány. 88
