Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
kenységet is folytat, melyhez az alapanyagot (az élőcsigát) egyéni átvevőktől szerzi be.286 Ezek száma 2003-ban hozzávetőleg 3.200, az évtized végén már csak 1.500-1.800 volt.287 A legnagyobb cégek végső feldolgozást végző (konyhai készterméket előállító) csigafeldolgozó ütemekkel is rendelkeznek. Az ágazati struktúra legalján az egyéni átvevőknek beszállító gyűjtögetők (gyűjtők, szedők) állnak. Hogy országosan mennyien is foglalkoznak csigagyűjtögetéssel, az évenként is igen eltérő lehet, nagyban függ a gyűjtőidénytől, amelyre az időjárástól a keresletig számos tényező hatással van. Pontos kimutatások híján a társadalom e „foglalkozási csoportjának” bemérésekor csak az igen nagy szórást mutató becslésekre hagyatkozhatunk, melyek a 2000-es évekre vonatkoztatva 20.000 és 500.000 fő közé teszik a gyűjtögetők számát. Egyes felvásárló cégek ugyanekkor 800 beszállító falut288 is számon tartottak.289 Magyarország uniós csatiakozása az exportkereskedelmet ugyan megkönnyítette, de az ágazat gyors fellendülése mégis elmaradt, mivel a kivitel (végső) célterületén, Franciaországban éppen ekkor lendült fel az árucsiga-tenyésztés.290 Továbbá a delikáteszdivat változásával valamelyest csökkent a francia csigafogyasztás is. A magyar állam pedig ugyancsak ekkor vezetett be egy új, a felvásárló cégeket sújtó illetékfajtát. Ezt a felvásárlók — a felvásárlási ár csökkentésével — a gyűjtögetőkre hárították át, 286 Az egyéni átvevők csak a terméktanács által kibocsátott és a természetvédelmi hatóságok által ellenjegyzett engedéllyel (ún. zöldkártyával) folytathatják tevékenységüket. 287 Vő. Éti csiga: sok van, de nem esszük (2003), http://eletmod.hu/tart/rcikk/j/ 0/42317/1, 2011. július 15., vö. Fehér János — Gribek Dániel: Válságban több a csigagyűjtő (2009), http://gazdakor.szie.hu/hirek/valsagban_ tobb_ a_ csigagyujto, 2011. augusztus 28. 288 Ez a magyar településállomány közel egynegyede! 289 Márk Edina: Megmenekült a csigaüzlet (2006), http://www.zold.info/hirek/ 2006/04/05megmene-kult-a-csigauzlet_1144225625, 2011. augusztus 25., vö. Bálvány György: Csigavér. http://www.mno.hu/portal/75009, 2011. július 16. 290 Franciaország és Olaszország természetes éti csigapopulációja a közelmúltban csaknem egészében a csigafogyasztás áldozatává vált. A francia és olasz csigahús- fogyasztók szükségletét így évtizedeken keresztül kizárólag a csigaimport elégítette ki. Ezt felváltandó, az olaszok az 1970-es években kifejlesztették a nagyüzemi csigatenyésztés rendszerét, a csigák (konkrétan a pettyes éti csiga — Helix aspersa) szaporítási és takarmányozási módszereit. Ezek olyannyira beváltak, hogy jelenleg az olasz fogyasztás 95%-át helyi csigafarmok biztosítják. E termelési rendszer meghonosítására az 1980-90-es évek folyamán Magyarországon is történtek kísérletek, ám a fajta- és éghajlatkülönbségekből adódó sikertelenség több kistenyésztő, és ezzel a honosítási program bukását okozta. 89
