Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
tói.274 Gundáék a „kereskedelmi célú” csigagyűjtögetés kezdetét az 1970- es évek előtti néhány évtizedben jelölték meg. Valójában már a második világháború előtt megindult az éti csiga szervezett gyűjtése, felvásárlása és exportja.275 A magyar csigaexport statisztikai adatai szerint a század második felében jelentősen fellendült a kivitel: amíg 1951-ben még csak 12 tonna, addig 1962-ben már 330 tonna volt az éves exportmennyiség.276 A növekedés exponenciális jellegét jól jelzi, hogy a magyar vadkereskedelem központi intézménye (MAVAD) az 1980-as évek végén már évente 7— 8.000 tonna csigát szállított külföldre.277 Ez a mennyiség egyre komolyabban veszélyeztette az éti csiga természetes populációját, és egyben a ráépülő gazdasági ágazat fenntarthatóságát, így a rendszerváltás után alakult Csigatenyésztők és Forgalmazók Országos Szövetsége az 1990-es évek elején önkorlátozásra szánva el magát, 3.000 tonnában maximálta a gyűjthető mennyiséget,278 amely a 2000-es évekre tovább, 2.000 tonnára csökkent.279 Összességében a magyar csigaexport mindenkor a franáa keresletnek megfelelően alakul, mivel 90-100%-a közvetlenül vagy közvetve a francia piacra irányul.280 Ahogy az 1970-es évek elejétől hirtelen felívelő exportnövekedés a francia importőrök kelet-európai megjelenésével hozható összefüggésbe, úgy az 1990-es évek csökkenését is (a gyűjthető mennyiség belső korlátozása mellett) a franciák Közép-Európát kikerülő dél-európai, észak-afrikai, közel- és távol-keleti beszerzései idézték elő.281 274 vö. Szilágyi 2008: 35. 275 vö. Holdas-Kucsár-Pacs 1998. 276 vö. VÁSÁRHELYI 1965: 143-146. 277 vö. RODICS 1995: 2-3. 278 vö. Fehér János — Gribek Dániel: Válságban több a csigagyűjtő (2009), http://gazdakor.szie.hu/hirek/ valsagban_tobb_a_csigagyujto, 2011. augusztus 28. (A szervezet döntését később természetvédelmi jogszabályok is megerősítették — vö. 2/1993. (III. 31.) KTM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról) 279 A gyűjthető mennyiség kétharmadra való redukálása az exportérték 300 millió Ft-os, 1.2 milliárd Ft-ra való csökkenését eredményezte (vö. Éti csiga — kisebb kvóta, jobb szezon (2003), http://www.greenfo.hu/hirek/ hirekjtem.php?hir=4087, 2011. augusztus 25.). Az újabb korlátozást ugyancsak jogszabály erősítette meg (vö. 19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet l.§) 280 Emellett a francia konyhát ugyancsak kedvelő Benelux államok és Kanada, illetve Svédország és egyéb nyugat-európai államok importáltak kisebb mennyiségben magyar csigát. 281 vö. HALMÁGYI—MAJOROS—H. VALTER 1997: 49. A csökkenést jól mutatja, hogy az éti csiga értékesítési ára 2002-re az 1990-es ár harmadára esett vissza (vö. Lassú, de biztos (2002), http://mezohir.hu/mezohir/2002/04/ lassu-de-biztos/, 2011. augusztus 25.) 87
