Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
jében már biztosan birtokos Hontpá^mányok nemzetségi monostoráról le- het-e szó (amennyiben a Szomajomi-puszta is Bölcs határának részét képezte az Árpád-korban)? Ha igen, akkor a még nem lokalizált Bölcs feküdhetett-e ennek a szomajom-pusztai monostornak a közvetlen közelében? Ennek megválaszolásához azonban az írásos források szűkszavúsága miatt leginkább a régészettudomány további kutatásai szolgáltathatnak majd adatokat. A környék úthálózatát ugyancsak nagy vonalakban lehet rekonstruálni és csak a 12-13. század fordulóján már létező utak meghatározásáig terjeszthetjük ki a vizsgálatot. Ekkora már a teljes településhálózat kialakult. A legfontosabb mindenképpen az az észak-dél irányú út volt, amely Debrecen, majd Derecske felől húzódott a Berettyóig, majd Újfalun és Bolcshida átkelőjén áthaladva délnyugatnak fordult, Szeghalom irányába. Közvedenül ezen út mellette feküdt (a mai berettyóújfalui határból) Dus- nok és Herpály, talán Nyék is. A Berettyó mentén kelet-nyugati irányban is kellett lennie egy másik útnak, amely Bihar mezőváros felől Kékesen és Bojton keresztül jött Bölcsig, nyugat felé pedig Bakonszegnél keresztezte a Berettyót és haladt tovább Kovácsiig. Bölcsöt all. században adományozhatta a király a Hontpázmá- nyoknak, ezt megelőzően e település is azokhoz a várföldekhez tartozhatott, melyekhez a szomszédos Nyék, vagy a nem túl messze fekvő Udvari, esedeg Kovácsi is. A Hontpázmányok birtoklása egészen a 13. század végéig volt zavartalon Bölcsön. A százedvégi egyik forrásban szereplő (Barsa nembeli) Apa comes - aki nem lehet azonos a Barsa nemzetség ún. Nadányi ága Karácsonyi János által közölt nemzedékrendjén feltüntetett és 1230 körül élt Apa nevű őssel246, hanem annak hasonló nevű fia lehetett — azonban birtokrészt szerzett a Hontpázmány nemzetségbeli Párnán fia Ders Bölcs falujának önállósult részében. A váradi püspöki tizedjegyzék- ben is ezért tüntették fel külön elnevezéssel Bolch Ders és Bolch Apa dézs- máját. A 13. század első feléből több adat nem is áll rendelkezésre, ahogyan a tatárjárás utáni évtizedek eseményeiről sem szólnak a források, ami mutatja a tatárdúlás roppant pusztítását is. Berettyó-vidék ugyanis a a támadás közvetlen útvonalába esett. A falvak egyszerű házai csakúgy, mint a templomok áldozatul estek a pusztításnak. Ekkor vált rommá a (még nem is olyan régen felépített) herpályi monostor, de a bolcsi nemzetségi monostor is a dúlás alatt pusztulhatott el. A népesség lassú újratelepedését 246 KARÁCSONYI 1900-1901: 205., 211. 76
