Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
donban volt.160 A helyi társadalom azonban koránt sem gazdatöbbségű paraszttársadalom volt, a lakosság túlnyomó részét törpe- és kisbirtokos „szegényparasztok” alkották. Sőt ekkor már — ugyan pontos számukat korabeli összeírások híján nem lehet meghatározni — az egykori hatatlan zsellérek, vagyis az ingatlan-tulajdon nélküli agrármunkásság is (melynek jelentős hányadát a más településekről özönlő vándormunkások képezték) egyre számottevőbben volt jelen Hosszúpályi társadalmában anélkül, hogy bármily kicsiny beltelekkel is, de részesedett volna a település belterületéből.161 1900-ból már pontos statisztikai adatsor áll rendelkezésünkre a pályi parasztság rétegződésének meghatározásához.162 Ebből kiderül, hogy az adott évben Hosszúpályi 3.628 fős népességéből 3.021 fő élt mezőgazdaságból. Ennek az agrárnépességnek csak 5,6%-a (170 fő) volt önálló gazda (vagy bérlő) és 18,6%-a tartozott az önálló gazdák családjaihoz (mint segítő családtag, vagy eltartott).163 A paraszttársadalom 25,6%-a (772 fő) alkotta a dolgozó agrármunkásság széles társadalmi rétegét, amely magához képest kétszer annyi eltartott (50,2%) fölött rendelkezett (leginkább naponta osztotta meg vele saját munkatevékenységét). Hosszúpályi népességének 64%-a tehát a legkeményebb agrármunkából, napról-napra élt és egyre inkább a külterületek majorjaiba húzódott ki és született bele. A különböző paraszttársadalmi rétegekhez tartozók természetes szaporodása mellett, a belterület bővülésének társadalmi tényezői között is fontos szerepe volt a betelepítésből adódó népességnövekedésnek. Bizonyos településrészek kialakulása kifejezetten az agrármunkásságnak - a nagyobb birtokok kézi munkaerőigényéből következő - tömeges letelepítésével hozható összefüggésbe. A 18. század utolsó harmadában például ilyetén bővítették a belterület észak-keleti részét, melyet még a század közepén a jelentős vízhozamú Tence-csatorna határolt, korlátozva a település ezirá- nyú terjeszkedését. Az 1780-as évekre azonban ezt a folyást - kiterjedt szabályozási földmunkálatokkal — teljesen kiszárították, egykori medrét pedig nagyrészt feltöltötték. Helyén (illetve a településsel átellenben lévő partján húzódó, a Draveczkyek164 birtokában lévő majornak és az ahhoz 160 Határnap kitűzése tagosításhoz. HBMLIV. B. 162/b 543.sz. 161 Bőül 1998: 111. 162 A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása I., 567. Szerk.: MKSH. Bp, 1902. 163 Itt érdemes megjegyezni, hogy az önálló gazdák 96%-a kisbirtokos, vagy kisbérlő volt. 164 Ez időben a Dietrichsteinek utáni második legnagyobb birtokkal rendelkező nemes család Hosszúpályiban. 54
