Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
VI. Intenzív határhasznosítás, tanyás gazdálkodás a 18–20. században
33. ábra: Cserekert utcásodó települése 1940-es években*98 A Csákókhoz hasonló létai és vértesi majorok vagy felszámolódtak 1945-48-ban, vagy az új közös gazdaságok telepeivé váltak az 1950-es években. A világháború utáni földosztáskor a nagyobb birtokok szétmorzsolódtak, majd a kommunista hatalomátvétel után szövetkezeti tulajdonba kerültek. Korábbi agrármunkásaik, cselédségük az állam támogatásával betelepült a közeli falvakba. Az egykori tanyavilág a Ugeten tartotta magát a legtovább. Észak- Bihar parasztsága a Dél-Nyírség földrajzi kistájának erdős vidékét nevezte Ligetnek, ligetesi területnek.4" Maga a tájnévszerű Uget-erdő (Liget Wald) megnevezés már egy 18. századvégi térképen is szerepel,498 499 500 egységes és kiterjedt, de több település határa között megosztó térséget jelöl. Az észak-bihari településeknek rendre az északi határrésze tartozott a Ligethez, melynek homokos, szántóművelésre kevésbé alkalmas területét korábban legeltetéssel, vagy kaszálóként hasznosították. A közös használatú 498 Vő. Magyarország topográfiai térképei a második világháború időszakából. Budapest: Arcanum Kiadó, 2008. 499 Vő. DANKÓ 1999: 117-123. 500 Az első katonai felmérés térképszelvényén. 163