Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

VI. Intenzív határhasznosítás, tanyás gazdálkodás a 18–20. században

Adatközlőim emlékezetében élénken él a mára elnéptelenedett tanyavilág, a feloszlott tanyasi társadalom. A visszaemlékezések középpontjában gyakran a gazdasági munkatevékenységek, a megélhetést biztosító aktív termelőmunka áll. Ennek eredményessége határozta meg a tanyasiak lassan növekvő életszínvonalát. A visszaemlékezések rendre kitérnek arra, hogy a tanyai gazdálkodás milyen nehéz jövedelemszerzési forma volt. Több emléktöredék a kemény munkához, a nehéz megélhetéshez, a szűkös anyagi lehetőségekhez kapcsolódik. Sok adatközlőm említette, hogy a tanyasiak között társadalmi konfliktusok, de még személyes ellentétek sem voltak. Ennek okát azzal magyarázták, hogy az egyformán szegény tanyasiak rászorultak egymás segítésére, a kögös munkaalkalmak pedig közösségé formálták őket. Örömmel emlékeztek vissza a közösségi alkalmakra, a közvetlen emberi, szomszédsági kapcsolatokra, melyeket elbeszéléseikben gyakran idealizáltak. Beköltözött adatközlőim pedig jelenük negatív városi tapasztalatait hasonlították rendre össze az egykor pezsgőéletű tanyavilágra vonatkozó, megszépült emlékeikkel. Elbeszéléseikben minduntalan megjelent a múlt összetartó és a jelen széthúzó közösségeinek ellentéte. A tanyavilág bomlásának, majd pusztulásának kutatói felidézése is feszültséget keltett, de egyben olyan emlékáradatot indított el, amely a felszámolódást előidéző gazdasági, társadalmi folyamatok tekintetében számos igen érzékeny és hiteles reflektálást foglalt magába.

Amíg Létavértes külterületén a 20. századfordulón Nagyiéta és Vértes összlakosságának hozzávetőleg 15%-a (több mint ezer fő), majd 1950-ben 22%-a (közel kétezer fő) élt, addig az ezredfordulón már csak a lakosság 1%-a (kevesebb mint száz fő). Ugyanez a csökkenés figyelhető meg a tanyás határrészek esetében. Amíg 1950-ben a két falu határainak 50%-a esett tanyai gazdálkodás alá, addig 2001-ben legfeljebb 1%. Egy egész társadalmi réteg felszámolódását és egy határhasznosítási forma eltűnését pedig nem hagyhatja magyarázat nélkül a kutatás. Ebben a fejezetben tehát legfőképp arra keresem a választ, hogy milyen társadalmi, gazdasági folyamatok idézték elő a tanyavilág pusztulását. Esettanulmány eredményeik egész Eszak-Biharra kiterjeszthetők, a kutatott jelenségek a térség többi településén is hasonló hatást váltottak ki.

6.1.1. A LÉTAVÉRTESI TANYAVILÁG KIALAKULÁSA A 19. SZÁZADBAN

1970-ben történő összevonásukat megelőzően, Létavértes két jelenlegi városrésze, Nagyiéta és Vértes különálló községek voltak. így abban az

158