Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
5.3.7. A SZŐLŐSKERTEK VÉGSŐ FELBOMLÁSA (1990-TŐL NAPJAINKIG) Az 1994. évi LV. törvény eltörölte a zárt kerti földhasználat jogi kategóriáját. A szőlőskertek ezt követően külterületnek minősültek. A külterületi státusz pedig jelentősen enyhített az előző időszak művelési kötöttségein. Immár nemcsak szőlőt és gyümölcsöt (vagy egyéb kerti kultúrát) lehetett termeszteni az egykori zártkertekben, hanem tulajdonképpen bármit. A mai, főképp a fiatalabb szőlősgazdák „hanyatlás diskurzusának” ezért hangsúlyos témája az erdősítés problémaköre.478 Sok szőlőparcella- tulajdonos ugyanis, hosszú évtizedek után az 1990-es évek második felében vonta ismét művelés alá korábban leadott-elhagyott szőlőföldjét. A megváltozott gazdasági-társadalmi környezet és a régi-új tulajdonosok megváltozott életmódja ugyanakkor nem tette lehetővé a szőlőföldek „eredeti” hasznosításának visszaállítását. A szőlőskertek rossz, homoki talaján az erdőművelés mutatkozott a legjövedelmezőbb — és a legkevésbé munkaigényes — hasznosítási formának. Hogy mennyire nem szigetszerű, és hogy gazdaságilag mennyire következetes az erdősítés jelensége, azt jól tükrözi, hogy a térség több településén, egymástól függetlenül a s^őlőskerti erdőtulajdonosok szűkebb (egyébként mezőgazdasági nagyvállalkozó) csoportjai kifejezetten azzal a céllal kezdték el a szőlőparcellákat felvásárolni, hogy nagyobb (az állami támogatások igényléséhez szükséges méretű) erdőterületeket hozzanak létre. Ezt az „új” gazdasági stratégiát a hagyományos szőlősgazda-társadalom erős ellenszenvvel fogadta. Azonban érdemes megjegyezni, hogy az erdőművelés koránt sem új hasznosítási forma a szőlőskertek területén. Sőt, a 18-19. századi katonai felmérések térképes adatai arra világítanak rá, hogy a filoxéravész következtében, a 20. század első felében „előretörő” észak-bihari szőlőskertek éppen az erdőktől hódítottak el területet. Érdekes pulzálása ez a hasznosítási formáknak. Hasonló figyelhető meg a sgőlőaljak hasznosításában is. A szőlő csak addig foglalta el a zöldségkultúrák helyét, amíg jövedelmezőbb művelési ágnak számított (a 20. század első felében). Az erdőtelepítés mellett a szőlőskertek felbomlásának a ’90-es években jelentkező újabb tényezőit a tulajdon ellen elkövetet bűncselekmények képezték. A „hanyatlás diskurzus” erősen hajlamos etno-speáfikálni, a tele478 ,Az a baj, bog)/ sok földet felvásárolt már S%L. A mellettünk lévő területen is szőlő volt, és most mi van benne? Nyárfa. En is attólfélek, hogy mellém is asf ültet, mert a fa elsírja a% erősséget, és eltakarja fényt. De ilyen e% a S%.L, mindent beültet, még az utat is felszántja!" Sz.I. Hajdúba- gos 151
