Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században

A földigénylők között felosztott szőlőtelepekre is érvényes volt a törvény azon rendelkezése, amely a felparcellázott birtokon már 1944-ben gazdálkodó kishaszonbérlőket (de gyakran a szegődött szőlőmunkásokat is) előnyben részesítette más igénylőkkel szemben.436 Az egykori szőlőtele­pek kiosztott szőlőparcelláinak új tulajdonosai azonban — nagy arányban — egyáltalán nem értettek a szőlőművelésbez- Ugyanis sokan igényeltek, majd kap­tak szőlőt azok közül is, akik korábban az uraságnál cselédkedtek- dolgoztak ugyan, de egészen más ágazatban (főként a gabonatermesztés­ben, állattenyésztésben).437 A „hanyatlás diskurzus” szerint a vállalkozó cselédek kezén, „ha egyáltalán fel is fogták, hamar tönkre ment a szőlő”.438 (Ez nemcsak az 1945-ben kiosztott telepi szőlőkről, de a tsz-szervezések idején „felfogott”, vagy kisbériéiben — később pedig a háztájiban — to­vábbhasznosított kertségi szőlőterületekről is elmondható.) Adatközlőim ezt Hosszúpályiban azzal indokolták, hogy a korábban egy külterületi gaz­daságban (például a Messzelátó-majorban) dolgozó, nemegyszer sokadik generációs cselédcsalád nem tudta megművelni az „osztott szőlőt”, mert 1945 előtt sem a faluban élt, hanem az attól 10-12 km-re eső gazdasági telephelyen (cselédházsorokban), ahonnan nem lehetett a faluszéli szőlős­kertbe naponta eljárni „babramunkára”. Miután pedig az urasági cselédek­nek nem volt szőlőművelési tapasztalata, később sem ragaszkodtak a sző­lőhöz úgy, mint a birtokos gazdatársadalom. Ezeket a szőlőket tehát tulajdonosaik hamarabb elhagyták. A szőlő­telepek eróziója így még jóval a szőlőskertek megbomlása előtt, tulajdonkép­pen felosztásukkor megkezdődött. Gondos művelésüket hátráltatta, hogy az összterület nagyságához képest kevés volt a művelés több munkafázi­sához feltétlenül szükséges kút, illetve a telep területén nem volt olyan épületállomány, amelyben a szőlőműveléshez szükséges eszközöket az 436 Vö: 1945. évi VI. tv., VI. fejezet 36. § 437 Hogy pontosan milyen arányban voltak jelen a „szőlőműveléshez nem értők”, a „szőlőigénylők” tágabb csoportjában, későbbi kutatás célja lesz megállapítani. Az empirikus adatok a szőlőtulajdonosok számához képest magas arányt valószínűsíte­nek, de a cselédtársadalom egészéhez viszonyítva feltételezhetően már sokkal kisebb ez az arány. 438 „ A kiosztott szőlők új gazdái olyanok voltak, hogy előtte még nem is láttak szőlőt. Nem is törőd­tek vele, leszedték, ha termett, aztán meg hágták kipusztulni.” P.S. Álmosd; ,^4 háború után az Olga-telepi urasági szőlőt szétosztották, elsősorban az urasági cselédeknek. Olyanoknak, akiknek előtte nem volt földjük. Kaptak eg negedhold szőlőt. Mire a tsz megalakult ’60-ra, ad­digra ezeknek a szőlőknek a fele tönkrement. Olyan embereknek adták oda, akik nem is értettek hozgá■ Azpk minél hamarabb el is akarták adni, mert belátták, bog nem tudják művelni. ” P.S. Hosszúpályi 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom