Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúszoboszló, 2018)
Muzeológia - Nagy István: Emlékezés dr. Juhász Imre múzeumalapítóra
Nagy István a szemléltető oktatásra, aminek jelentőségét Gönczy már a 19. században hangoztatta. Ennek részeként 1957-ben az általa vezetett történelem szakkör diákjaival elkezdték a település múltjához kötődő tárgyi emlékek gyűjtését. Az eltűnőfélben lévő parasztság életformájához, szokásaihoz kapcsolódó tárgyak az iskolai oktatást segítették, szemléltető eszközök voltak, de a helyismereti-helytörténeti anyag feltárása az 1960-as években országos méretűvé vált honismereti mozgalom törekvéseivel is egybevágott. Diákjait eredményesen tudta motiválni. Ennek is része lehetett abban, hogy a szakkör 1957-1992 között megszakítás nélkül, a vezetésével működött. Sokan emlékeznek még arra, hogy diákkorukban párosával járták a város körzetekre osztott utcáit, és régiségeket kértek a lakosoktól. Dr. Juhász Imre kis ötössel jutalmazta azokat, akik valamilyen szempontból érdekes vagy értékes tárgyat vittek el neki. A tárgyakat először saját lakásának pincéjében tárolta, de magának nem tartott meg semmit, ő nem volt műgyűjtő. A gyűjtemény nem sokáig maradt csupán iskolai szemléltetőeszközök tára. A tárgygyűjtés olyan sikeres volt, hogy 1958-ban már létre is jött az első muzeális kiállítás Hajdúszoboszlón. Ennek az oktatási célok mellett turisztikai jelentősége volt, hiszen a városba látogató vendégek is megtekinthették a művelődési ház egyik termében. Ezáltal dr. Juhász Imre sikeresen valósította meg a „múzeum” társadalmasítását. Hétvégenként önkéntes diákok végezték a teremőrzést, és tartottak tárlatvezetést a turistáknak. Hamarosan a kultúrházban kapott kiállítóterem és raktárszoba szűkösnek bizonyult. Az első évtizedekben a közgyűjtemény fejlesztésének anyagi forrásai igen korlátozottak voltak. Dr. Juhász Imre mégis töretlen lelkesedéssel végezte munkáját. Célul tűzte ki, hogy a múzeum fejlesztését helyi társadalmi üggyé tegye. Némi könnyebbséget hozott 1964-ben, hogy a helyi - mondhatni ekkor még szinte csak iskolai - gyűjtemény a megyei múzeumi hálózat részeként intézményesült. Nagy lépés volt ez akkoriban, hiszen - ha bővebb anyagi forrásokat nem is, de legalább - szakmai hátteret biztosított a múzeum vezetője számára. Ezt a pozíciót egészen a 2000-es évek első éveiben történt visszavonulásáig dr. Juhász Imre, a múzeumalapító töltötte be, és sokáig egyedül, munkatársak nélkül végezte az itteni feladatokat. Feladat pedig volt éppen elég, de munkabírása is hatalmas volt. Dr. Juhász Imre munkanapjai délelőttönként a gimnáziumban tanítással teltek, majd ennek végeztével délutánonként a közgyűjteménnyel járó feladatokat végezte. Az 1970-es évek elején a gyűjtemény elhelyezési gond44
