Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Kavecsánszki Máté: Az uralkodói méltóság tárgyi reprezentációi az Erdélyi Fejedelemségben
AZ URALKODÓI MÉLTÓSÁG TÁRGYI REPREZENTÁCIÓI 5. Kard és felszerszámozott ló: Szintén török jellegű,17 ugyanakkor nem mindig küldtek ilyet az erdélyi fejedelemnek.18 A bemutatott jelvény-együttessel kapcsolatban összességében megállapítható, hogy azok nem tekinthetők erdélyi sajátosságnak, hiszen a méltóságjelvényeknek az Oszmán Birodalom saját rangjelölő rendszerének megfelelően kellett kifejeznie az erdélyi fejedelem helyét a Porta közigazgatási egységvezetőinek hierarchiájában. Ha figyelembe vesszük, hogy a fent bemutatott méltóságjelvényekhez hasonlókat kaptak a szultántól a havasalföldi és moldvai vajdák is, mint Erdéllyel azonos státuszú vazallus államok vezetői, illetve a Porta legfontosabb rangjelzőjének, a zászlónak a sajátosságait, megállapíthatjuk, hogy az erdélyi fejedelem tulajdonképpen a vezíri rangú beglerbéggel (például a budaival) állt azonos szinten.19 20 Koronás fők a fejedelmi trónon Bocskai István koronázásának ügye az elmúlt 150 év történetírásában számos kérdést vetett fel és eltérő értelmezéseket nyert. A leginkább elterjedt nézet Bocatius János kortárs tudósításán alapul, miszerint a koronázás Lalla Mehmed nagyvezír által, a szultán nevében tényleges értelemben is megtörtént. Tőle származik az az állítás is, miszerint Bocskai a koronát kezdettől csupán ajándéknak tekintette, e mozzanat pedig különös jelentőséget kapott a későbbi történészi értelmezések során, és Bocskai tettét főképp annak tudták be, hogy a törökök által adományozott méltóságjelvény magyar királyi koronaként történő elfogadása súlyos diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett volna, főképp a Habsburgokkal. Ugyanakkor tudjuk, hogy a koronát maga Bocskai kérte a szultántól, így a Bocatius leírásában szereplő történések hitelességét egyes szerzők megkérdőjelezték.211 Ráadásul a szöveg - és lényegében a máig ható laikus értelmezés — szerint a korona visszautasítása a szultánnal szembeni bátor tettként nyert értelmezést. Az eseményeket nem csak Bocatius, hanem Homonnai Drugeth Bálint és Alvinczi Péter prédikátor is megörökítette naplójában - igaz, nem közvetlen szemtanúként -,21 a korona aján-17 PANDULA 2003: 267. 18 TÓTH 2003. Vő. B. Szabó 1994: 62-63. 19 B. Szabó 1994: 63-65. 20 Bocatius szövegének forráskritikai elemzését lásd TESZELSZKY 2006: 240-245. 21 Homonnai Drugeth [1988]: 136-137. 111
