Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
,A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN len vidék állandó háborúk színtere volt. Nyomor és pusztulás mindenütt. A hajdúsági ember számára a kuruc háborúk idején egyetlen menedék létezett, a vallása. Amikor minden biztonságtól megfosztva élt, a prédikátorok valódi lelki támaszt nyújtottak, ugyanakkor a kultúra hordozói is voltak. Egyházi élet Szoboszlón a század végén Az 1680-as évek elején nagy változások történtek az egyházi igazgatás terén. Ekkoriban kezdtek ugyanis a városi tanácsok gondnokot kiküldeni kebelükből, akik jelentősen beleszóltak az egyház anyagi ügyeibe. Az 1683. évi zsinaton éppen ezért Érsekújvári elnökletével kimondták, hogy „ a gondnokok Szoboszlón és másutt ne bírjanak olyan előjogokkal, hogy a tiszteletes urak elöljáróivá legyenek.” Ez a határozat egy két évszázados egyházalkotmányi harc kezdetét veszi. Érsekújvári 1682-ben a debreceni egyházmegye esperese lett, aki helyett 1684-ben a németországi és svájci egyetemeken^8 tanult Veresegyházi Tamást választották lelkésznek. Veresegyházi 1643-ban született Debrecenben, ott tanult, majd tanított, contrascribaságot és seniorságot is vállalt a Kollégiumban. A külföldi tanulmányok után 1675 őszén Nagykárolyban, 1678-ban Biharpüspökiben, 1681-ben Biharon lett lelkész, majd 1684 júniusában került Hajdúszoboszlóra. Két évig szolgált itt, majd 1686-ban visszatért Debrecenbe. Utóda Szőnyi Nagy István lett, aki szintén jeles alakja volt a szoboszlói puritán mozgalomnak. Debreceni és hollandiai39 tanulmányai után a Felvidéken, Tornán kezdte lelkészi pályafutását, onnan azonban vallása miatt 1671-ben menekülnie kellett.58 59 60 Debrecenben adta ki harcias, sorstársait buzdító müveit. Jelentős az első magyar nyelvű Gusztáv Adolf-életrajza,61 amelyben példának állítja a protestantizmus ügyéért harcoló hadvezért a kuruc felkelők elé. Tábori papként ő maga is csatlakozott a kurucokhoz. 1680-tól Balmazújvároson volt lelkész, egészen 58 1672-ben az oderafrankfurti és a marburgi, 1673-ban a zürichi, 1674-ben pedig a bázeli egyetemre iratkozott be. Ez utóbbin 1674 májusában teológiai doktorságot szerzett. 59 1666-tól Utrechtben, 1667-től Groningenben tanult. 60 1671. március 2-án a császári katonák megszállták Tornán a református templom udvarát és az egyházi épületeket. Nemcsak a templomot és a paplakot, de az iskolát is elvették a reformátusoktól és Szőnyi magánjavait elkobozták. 61 Gusztáv Adolf kegyes vitéz. Debrecen, 1675. 213
