Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
Szendiné Orvos Erzsébet 1685-ig, innen érkezett a következő évben Szoboszlóra.62 Szőnyi elkötelezett híve volt Thököly Imrének, így a város lakosai - felvilágosító tevékenységének köszönhetően - támogatták a fejedelem küzdelmeit. Szőnyi azonban csak két évig maradhatott a hajdúvárosban, 1688-ban a Habsburg bosszú elől Erdélybe menekült. Kolozsvár, Székelyudvarhely, Nagyvárad és Gyulafehérvár után végül Szatmáron lett lelkész 1708-ban. Legjelentősebb munkáit Kolozsváron írta, ahol Misztófalusi Kis Miklóssal dolgozott együtt az anyanyelvű népoktatás érdekében. Olyan oktató könyvet írt (Magyar oskola. Kolozsvár, 1695), ami elsőként célozta meg a felnőttek írásra és olvasásra való tanítását. Nyelvtani könyve szintén jelentős.63 1709-ben Szatmáron halt meg a dühöngő pestis áldozataként. Szőnyi helyére Szenczi Szabó János lépett, aki az utolsó „tudós” papja volt Szoboszlónak. Szintén Hollandiában tanult, ott több latin nyelvű teológiai értekezést adott ki.64 Hazájába visszatérve Mezőtúron lelkészkedett tíz évig, ezután került Szoboszlóra 1688-ban. Itt egyházmegyeijegyzői hivatalt is betöltött. Jeles emberekkel barátkozott, így a debreceni Kalocsa Jánossal és Szilágyi Tönkő Márton professzorokkal. Az ő idejéből ismerjük az első szoboszlói másodlelkészt, Nyíregyházi Sámuelt. Összefoglalás Szoboszló helyzetét a 17. század során mindvégig a királyi hatalom, az Erdélyi Fejedelemség és a török hódoltság közti helyzete határozta meg. Ez volt az ország legveszélyesebb pontja, ahol állandóan változtak a politikai és hatalmi viszonyok. Várad elfoglalása és a Szejdi-járás után a hajdúvárosban megszűnt a jólét és a béke, lényegében 30 éven át háborús hadszíntérré válik a terület. 1685-ben leáldozott Thököly csillaga, de ezzel nem szűnt meg Szoboszló területén a háborús időszak, hiszen a század végén is volt még része Thököly hadaiból. Ekkor már a Habsburg uralkodó és a Szepesi Kamara főhatósága alá tartoztak, és a császári hadak ellátó területévé váltak, jelentősen csorbítva régi kiváltságaikat. Fegyveres szolgálat helyett ugyanis adófizetésre kötelezték őket, ezért is léptek fel a hajdúvárosok közösen ellene. Nem sok sikerrel, viszont az 62 Szoboszlói papként 1686-ban temette el barátját, a híres debreceni papot, Felvinczi Sándort. 63 Hangoztató módszerű abc. Kolozsvár, 1697. 64 „De communione sanctorum.” Leiden, 1678. „De sacrosancta Trinitate.” Leiden, 1678. 214
