Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Néprajztudomány - Lovas Kiss Antal: Gasztrokulturális fesztiválok Hajdúszoboszlón

Gasztrokulturális fesztiválok Hajdúszoboszlón zik évről-évre az élményben. A méreteiből adódóan jelentős terület­­igényű rendezvénynek a repülőtér ad otthont. A Birka- és Slambuc­­főző Örömnap némiképp kilóg a hajdúszoboszlói gasztrokulturális fesztiválok sorából. Bár ez a rendezvény is turisztikai indíttatású, célja, hogy hirdesse a magyar gasztronómia - ezen belül is Hajdú­szoboszló és térségének - sajátos ételreceptjeit, ám mindezt olyan formában valósítja meg, amely a helyi társadalom lokális identitás­építésének meghatározó eseményévé avatja. A Kovács Máté Kultu­rális Központ szervezésében minden év szeptember elején megtartott rendezvény családok, baráti társaságok, helyi munkahelyi kollektí­vák, civil szervezetek összekovácsolását szolgálja a közös főzés so­rán kialakuló kollektív élmény révén. Lényegében az örömnapon megvalósuló főzés és közös étkezés a közösségépítés sajátos eszkö­ze. Az örömnap az ételkészítésben rejlő tradicionális kollektív ele­meket hasznosítja, mert a bográcsos ételek készítéséhez olyan össze­hangolt csoportos tevékenységek kapcsolódhatnak (favágás, alap­anyagok előkészítése), amelyben az egész család, vagy a baráti kör is részt vehet. Ez a tradicionális kollektív ételkészítés és étkezés azért aktualizálható könnyen, mert a szabad tűzön készített ételek közös elfogyasztásának szokása az alföldi tanyai családok, gazdák körében a 20. század első felében is rendszeres volt. Legtovább a paprikás­hús, helyenként a főtt tészták (például a slambuc) és disznótori ételek közös tálból, bográcsból evése maradt fenn. ’1 Az étkezési etikett vál­tozása ellenére a szabad tűzhelyen főtt ételek nagy részét a főző­edényből fogyasztották sok helyen még a 20. század második felé­ben is.* 32 Az esemény közösségépítő jellegéből fakad, hogy a részt­vevők jelentős száma és a párhuzamosan zajló ételkészítés ellenére ez a rendezvény nem főzőverseny, nem tartalmaz versengő elemeket, (mint a város többi gasztronómiai rendezvénye), sokkal inkább baráti összejövetel, nincs zsűri, mindenki a saját, illetve az ismerősei örö­mére főz. A rendezvény gasztronómiai részét kulturális rendezvé­nyek egészítik ki. A helyi és környékbeli előadók mellett sztárfellé­pők is szórakoztatják a vendégeket, valamint rendszeresek a különfé­le bemutatók is. 31 32 Kisbán 1989; Ecsedi 1935: 227-239. Varga 1993. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom