Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Erika Cintulová: A Thököly család és Késmárk
A Thököly család és Késmárk Albert és Rueber János de Pixendorf főkapitány és császári tanácsos 13 000 magyar arany összegű kölcsönről. Ellenértéke Késmárk lett a kapcsolódó uradalommal.13 Rueber János idejében tűzvész pusztított a városban, amely súlyosan károsította a késmárki várat is. A vár és a város felújításához sok pénzre volt szükség, amelyet Rueber Thurzó Szaniszló szepesi ispántól szerzett meg, aminek köszönhetően Thurzó lett a zálog jogosultja. 1579-től a zálogjogot Thököly Sebestyén nagyszombati kereskedőre ruházta. Mivel sem Laszky Ruebernek, sem Rueber Thökölynek nem tudta időben visszaadni a pénzt, több mint 100 esztendőre a Thököly család vált a vár tulajdonosává.16 1579-1684 között a Thökölyek voltak a vár legjelentősebb és azt leghosszabb ideig birtokló urai - Késmárk várának a család 4 generációja volt a tulajdonosa: Sebestyén (15407-1607), I. István (1581-1651), II. István (1623-1670) és Imre (1657-1705) birtokolták azt. „A család legrégebbi ismert tagja Korvin Mátyás zászlóvivője, János (+1446) volt. Sebestyén az ő dédunokája lehetett - állítólag Temesvárról származott, ám Nagyszombatban telepedett le, ahol borral és lovakkal kereskedett és nagy vagyont halmozott fel. 1572-ben kapott nemesi címert.17 Előnyös házasság révén olyan nemesi családok közé került, mint a Dóczy, Nyáry, Forgách és Nádasdy családok. Sebestyén kétszer nősült, 14 gyermeke volt, de csak négyen élték túl őt magát. A Szent Kereszt templom főoltárához közeli családi sírboltba temették, amely akkoriban a protestánsoké volt.”18 II. Rudolf császár 1593. augusztus 20-án bárói címet adományozott neki. Sebestyénhez kötik a vár első építészeti átalakításait, amelyek jelentősen megváltoztatták az épület jellegét. „A Thökölyek idején a régi vár olyan mértékű reneszánsz stílusú átépítésen esett át, hogy a régi krónikások lelkesen meséltek a Thökölyek új reneszánsz várkastélyáról: felhasználták ugyan a régi falakat, ám az épületet annyira felújították és részben átépítették kívül-belül, és annyi gyönyörűséggel látták el, hogy királyokat is fogadhatott és szállást is nyújthatott nekik (Genersich). Az udvar közepén szökőkút volt, az udvar 15 16 17 18 15 Baráthová 2014: 32. 16 J.Újváry 1992:75-93. 17 Thököly Sebestyén címereslevele: Magyar Nemzeti Levéltár Országos levéltára, Magyar Kincstári Levéltárak - Magyar Kamara Archívuma - Neo-regestrata acta (E148) - Fasc 132. Nr. 17. http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/thokoly_ sebestyen_cimereslevele.html (letöltés: 2017. október 2.) 18 Baráthová 2004: 10. 235
