Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szálkai Tamás: A Thököly család nemeslevele és rangemelő oklevelei

A Thököly család nemeslevele és rangemelő oklevelei Szálkai Tamás A Thököly család nemeslevele és rangemelö oklevelei Hajdúszoboszló városában hagyománya van a Thököly-konferenciáknak. Ennek oka, hogy Thököly Imrét 1680. január 8-án itt választották a kuruc csapatok fővezérükké, s a következő évben lezajlott tiszántúli hadjárat záró momentumaként itt egyezett meg Saponara császári tábornokkal egy újabb fegyverszünetről 1681. november 13-án.1 A konferenciákon el­hangzott előadások számos megközelítésben járták körül Thököly Imre és családjának történetét és korát. A család nemességszerzését és pecsét­használatát is vizsgálta tanulmány, amely azonban a rangemelő oklevele­ket, mint a lehetséges címerbővítések alapdokumentumait nem tárgyalta.­­Jelen tanulmányban ennek a hiátusnak pótlására vállalkozunk. A Magyar Királyságban Károly Róbert alatt jelentek meg az első címeradományok, ám a „címer” szó ekkoriban még sisakdíszt jelentett, amint erre az oklevelek is utalnak: „cristam inferius descriptam, que vul­go Cymer dicitur” azaz „a fent leírt sisakdíszt, amit egyszerűen címernek neveznek.” A 15. században a címeradomány még gyakran elválik a nemes­ségadományozástól. Ha megfigyeljük Luxemburgi Zsigmond, vagy Hu­nyadi Mátyás donációit, tapasztaljuk, hogy sokszor már nemesek, sőt, igen előkelő nemesek kapnak címereket a királytól. Köztük említhetjük egyébként nagylucsei Dóczy Orbánt, akinek egyenesági leszármazottja volt Dóczy Zsuzsanna, Thököly Sebestyén felesége. Emellett megfigyel­hető az is, hogy az adományozások száma meglehetősen alacsony. Ebben a folyamatban gyökeres változást hozott a 16. század, ami­kor a Magyar Királyság szétszakadásával járó társadalmi változások egyikeként megváltozott, átalakult a nemesi társadalom is. A Thököly család nemességszerzésének és rangemeléseinek vizsgálatához szükséges a korabeli nemesi társadalom egyes szegmenseinek felvillantása. A ma­gyarországi feudalizmus időszakának értelemszerűen meghatározó cso­portja volt az a középkor végére kialakult hatalmi elit, amely családi és familiárisi kapcsolatrendszere révén országos szinten is jelentős regioná-2 BÁNLAKY 1940 - http://mek.oszk.hu/09400/09477/ html/0016/1360.html#note28 (letöltés: 2017. október 2.) Pandula 2010:37. 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom