Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Papp Klára: Thököly Imre politikai pályája és felkelése

Thököly Imre politikai pályája és felkelése

nuár 22-én kezdte meg eperjesi tanulmányait. 1671 márciusában Nagyenyedről is őt tudósította tanulmányairól, de még 1672 májusában is innen küldte leveleit. 1672 augusztusában azonban már - az 1671-ben szerzett - Hunyad megyei birtokai udvárbírójának intézkedéseiről tájékoztatott." 1673-ban Naláczi udvarbírónak 1000 forintért „Vajdahunyad városának Várhegy nevű részét” is odaajándékozta.11 12

Azzal a döntéssel, hogy 1678-tól Thököly Imre kapott lehetőséget a Felvidék elleni harcok vezetésére nem csupán a vezetési módszerekben következett be változás, hanem a mozgalom egész irányultságában is: ő ugyanis a bujdosó nemesség helyett a végvári, képzett katonaságba helyezte bizalmát, s rájuk támaszkodva erősítette meg politikai hatalmát. Thököly mielőtt 1679-ben Teleki helyettesévé választották, évekig élt együtt katonáival, ismerte őket, s azok is megbíztak benne. A hadvezér és katonái között szoros kapcsolat alakult ki, s a kurucok komoly sikereket értek el. 1679-ben Szebenből Bethune márkihoz küldött levelében a kuruc mozgalom hagyományosan francia-barát vonalát erősítette meg, amit 1680-ban közeli kassai hívének, Fajgel Péternek Varsóba küldésével erősített meg.13

Thököly fokozatosan eltávolodott a kurucok hivatalos erdélyi vezetésétől, s már közvetlenül a törökkel keresett kapcsolatot. Ugyanakkor Sobieski János lengyel királyon keresztül a bécsi udvarral is tárgyalásokat folytatott. Az udvar katonailag biztonságban érezhette magát, hiszen 1679. febr. 5-én létrejött a XIV. Lajos, I. Lipót és a német birodalmi rendek békekötése: a nymwegeni béke. Ekkor még annak is fennállt a lehetősége, hogy Thököly és Eszterházy Pál elképzelései közelítenek egymáshoz. Koháry István, Fülek főkapitánya a következőképpen vélekedett a kuruc hadvezér álláspontjáról: „Gróf Thököly uram inkább böcsüli s nagyobbra is tartja ő Felsége kegyelmes grátiáját, mintsem az erdélyiek, vagyis a török hitegetését.”14

A katonai sikerek láttán Bécsben előbb fegyverszünetet kötöttek, s a kuruc seregek magyarországi téli szállására adtak lehetőséget, majd a

11 Gergely 1914: 263. (1668), 265. (1671), 275-276. (1672), 276. (1672). Vajdahunyad 1618-tól volt a Bethlen család birtoka, feltehetően ezen a jogon került Thökölyhez, ám 1685-ben Apafi elvette tőle.

12 Naláczy (naláczvádi, báró) család iratai, 1553 - 1717, Feudális kori dokumentumok a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében. TAKÁTS 2007: 125-150.

13 ZACHAR2010: 118.

14 Zachar 2010: 120.

161