Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Papp Klára: Thököly Imre politikai pályája és felkelése
Papp Klára kurucok is meghívást nyertek a hosszú ideje szünetelő, ám 1681-ben ismét összehívott, soproni országgyűlésre. Az 1681. április 28. - december 30. között zajló Sopronban tartott országgyűlést nem kis mértékben a kuruc mozgalom sikerei hívták életre. A felkelők Szelepcsényi György esztergomi érsek, nádori helytartóhoz írott levelükkel fordultak a rendekhez, s az országgyűléstől a protestáns vallásszabadságot és más szabadságjogokat követeltek. Mivel azonban ott a vallásügy nem elvárásaiknak megfelelően szerepelt, nem vettek részt annak tanácskozásain. A Pozsonyban tanácskozó rendek igyekeztek Thököly mozgalmát befogadni, de a kurucok éppen 1681. május 30-án kaptak az üzenetet a budai pasától, hogy a nagyvezír támogatja a mozgalmat.13 Az udvar pedig inkább akart kiegyezni a Királyi Magyarország rendiségével, mint tárgyalni, és engedményeket tenni egy sikereket arató, de a török támogatását élvező hadvezérnek. Az országgyűlés végül Esterházy Pált nádorrá választotta, s megyénként 2-2 helyen lehetőséget adott a protestáns vallás gyakorlására is. Thököly álláspontjának alakulására bizonyára nagy hatást gyakorolt a francia támogatás lehetősége is. A francia udvar azonban sem a magyar rendek érdekeinek egyeztetését (országgyűlési jelenlét), sem a felkelőknek a bécsi udvarral való megegyezését nem támogatta.15 16 1681-ben Thököly álláspontja a következő volt a mozgalom támogatásával kapcsolatban: „Keresztény királyok alkalmatosságával vékonyan remélhetni szabadulásunkat! Ily módon egyedül a török fegyver viheti haza a bujdosókat győzelmesen. ” Ugyanakkor biztosította róla Esterházyt, hogy céljaik végső soron közösek, hiszen, amint írta: „Én is hazámnak csendességét és boldogulását kívánó és abban fáradozó fia és tagja vagyok. Én is hazámnak tartom Magyarországot, és szívesen is kívánom a nyugodalmasabb életet. ”17 Thököly a török segítségével megvalósítható önálló hatalom létrehozása mellett döntött. 1682-ben hatalma növelését tette lehetővé házassága Zrínyi Ilonával (június 12.), amelyhez a bécsi udvar is hozzájáru-15 Közben Erdélyben a fejedelem is igyekezett utódlását biztosítani, ezért 1681 júniusában fiát megválasztatta Erdély fejedelmének. Az ifjabb Apafit azonban apja halála után (1690) a bécsi udvar nem akarta fejedelemmé tenni, Erdélyt Gubemiumként kormányozta, a fiatalembert pedig néhány év múlva Bécsbe kísértette, a töröktől kapott ahdnamét át kellett adnia, maga pedig élete végéig tisztes fogságban a császárvárosban élte életét. 16 ZACHAR2010: 121. 17 Idézi ZACHAR 2010 162