Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain hazáját ha a meddő politizálás helyett a földművelés, az ipar, a kereskedelem vagy tudomány valamelyik ágában képezi ki magát és eszével szorgalmával kitartásával ezekben tud érvényre emelkedni.” Ezért azt ajánlja, hogy ápolják az iskolákat, és minél több gyerek tanuljon, „mert bennök az ő agyukban rejlik az önálló magyar kultúra jövője.'" Hőgyes gondolkodásában egyértelműen összekapcsolódott a tanulás, a tudományok művelése - amelyeket ő egyfajta állampolgári kötelességnek tekintett - a haza felemelkedésével. Ennek a gondolatnak, és Endre végakaratának megfelelően testvére, Ferenc tízezer koronával alapítványt hozott létre a hajdúszoboszlói református vallású, szegény sorsú diákok tanulásának elősegítésére.78 A város közössége Hőgyes emléke előtt tisztelegve 1947-ben az elemi iskola falán emléktáblát helyezett el, 11 évvel később pedig róla nevezték el a gimnáziumot. Az intézmény előtti parkban 1972-ben avatták fel Meszes Tóth Gyulának a névadóról készített mellszobrát. A Bocskai István Múzeum 1981-ben rendezett helytörténeti állandó kiállításán mutatta be Hőgyes életútját, majd két évvel később a gimnáziumban. II. Kenézy Gyula munkássága Kenézy Gyula (1860-1931) orvos, szülész-nőgyógyász Hőgyes Endréhez hasonlóan nem szülővárosában kamatoztatta tehetségét, ám tevékenységének eredményei szintén messze túlmutatnak nemcsak Hajdúszoboszlón, hanem Debrecenen is. Érdemei elsősorban a megyeszékhely egészségügyéhez és a város egyetemének, orvosképzésének létrehozásához kötődnek. Ugyancsak Hőgyeshez mérhető abban a tekintetben, hogy szőkébb értelemben vett orvosi-szakmai munkája mellett közéleti tevékenysége is kiemelkedő. Széles érdeklődési köréből és humánus gondolkodásmódjából fakadó fáradhatatlan gyakorlati szervezőmunkája ma is tiszteletet ébreszt. Kenézy Gyula pályaképe Kenézy Gyula 1860. január 4-én született Hajdúszoboszlón. Szülei Kenéz János szabómester és Debreczeni Zsuzsanna, akiről a helyi hagyomány szerint szülésznő volt. Lakóházuk az V. tízed 1086. szám alatt a 78 Juhász 2006: 423. 141
