Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Nagy István család szegénységéről árulkodott. Gyula az elemit városunkban végezte. Itt kezdte a gimnáziumi tanulmányait is, amit a debreceni Református Kollégiumban folytatott, majd a késmárki Evangélikus Líceumban fejezett be. Többirányú tehetségét mutatja, hogy jó kézügyességgel rendelkezett, nemcsak tagja, de karnagya is volt az iskolai dalárdának, és sportolni is szeretett.79 A budapesti egyetem orvostanhallgatójaként is kitűnt tehetségével. Harmadévesen demonstrátor lett. Negyedévesen kórbonctani pályadíjat nyert, szülészetből vizsgázott, állami ösztöndíjat kapott. Még az orvosi diploma megszerzése előtt osztályvezető tanársegéd lett Semmelweis egykori tanítványa, Kezmárszky Tivadar (1842-1902) professzor 1. sz. szülészeti Klinikáján. Hamarosan azonban visszatért Debrecenbe. Dr. Lampé László a váltás magyarázatát abban látta, hogy Kenézy sokoldalúságát, szervezőkészségét nem elégítette ki a klinikai munka egyhangúsága.80 Debrecenben gyakorló orvos, kerületi orvos, majd megyei tisztifőorvos lett. Ez utóbbi beosztása már sokkal inkább megfelelt ambíciójának, lehetővé téve egészségügyre vonatkozó fejlesztési elképzelései megvalósítását. Ezekben társra talált Simonffy Imre polgármesterben, aki szintén sokat tett a város fejlesztése érdekében. Ahhoz, hogy Kenézy szervezői munkáját igazán értékelni tudjuk, röviden be kell mutatni, milyen egészségügyi viszonyok uralkodtak a 19. század végén Debrecenben. A város ugyanis ekkoriban nagyon rosszul állt közegészségügyi intézmények dolgában. A fertőző betegségek, a rossz ivóvíz, az egészségtelen lakások is hozzájárultak ahhoz, hogy itt a 7 éves kort a gyerekeknek csak kevesebb mint a fele élte meg.81 Az 1842- ben létrehozott Kádas utcai kórház csak 72 ággyal rendelkezett, ami már akkoriban sem bizonyult elegendőnek. így előfordult, hogy egy ágyra sokszor két beteget fektettek, nem volt fürdőszoba, fertőtlenítő helyiség, a műtő kicsi volt stb.82 1884-ben emiatt az ágyak számát 30-cal növelték, emellett elhatározták, hogy a mai Bem téren egy pavilonrendszerű közkórházat építenek. Ezt a tervet Kenézy is szorgalmazta. Az új, 228 ágyas intézményt végül 1893-ban adták át.83 Kenézy hatására és aktív közreműködésével jött létre 1896-ban a 60 ágyas Bábaképezde, amely bakteriológiai, szövettani, kémiai vizsgála-79 Lampé 1994:6. 80 Lampé 1994:7. 81 MERVÓ 1985: 117. 82 SZŰCS 1993:26. 83 Porcsin - Surányi 1994: 11. 142
