Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Nagy István oldatban dörzsölte szét, különböző arányokban.69 Ezt az oldatot oltotta be naponta bőr alá. A fertőzés előtti oltások immúnissá tették az állatokat. Ennél azonban sokkal fontosabbak voltak a fertőzés utáni védőoltások, hiszen a veszettség esetében ezeknek volt gyakorlati jelentősége. (A kutyák kötelező védőoltása csak 1934-ben valósult meg, ezt Hőgyes saját korában még kivitelezhetetlennek tartotta.) Hőgyes kísérletei ezen a téren is egyértelmű sikert hoztak. Az emberi oltások megkezdése előtt 1888 júliusában személyesen kereste fel a párizsi Pasteur-intézetet, hogy az ott alkalmazott eljárás eredményességét tanulmányozza. A mögötte álló három év kemény munkájának tapasztalatairól 1888. október 15-én számolt be az Akadémián, és ebben kifejtette, „hogy eljött az ideje annak, hogy az antirabicus védőoltások Magyarországon is meghonosíttassanak.” Hőgyes 1888. november 16-i dátummal beadványt készített Csáky Albin közoktatásügyi miniszterhez, amelyben a magyarországi veszettség elleni védőoltások bevezetése mellett egy a párizsi Pasteur-intézethez hasonló, fertőző betegségeket kutató intézmény létrehozása mellett érvel.70 1 890-ben már csak új helyiségeket kért, nem új intézetet, és ezt a minisztérium elfogadta. így az általános kór- és gyógytani intézet négy földszinti (oltó- és várószoba, operációs terem, nyúltvelő szárító szoba) és egy alagsori helyiséggel (állatok tartására) bővült, és lett 14 évre a budapesti Pasteurintézet helyszíne.71 A Hőgyes által elvégzett hatalmas munkát a tudományos közösség nagyra értékelte. Ennek jeleként az Akadémia 1889. május 2-án Marczibányi-nagyjutalomban részesítette, és megválasztották a II. akadémiai osztály rendes tagjává. Székfoglaló előadását 1889. június 24-én tartotta a veszettség elleni immunitás mechanizmusáról. Ebben az immunitás kialakulását hozzászokással magyarázta. Ahogyan a mérgekhez hozzászoktatható a szervezet, úgy az egyre nagyobb mennyiségű veszettség vírushoz is. A budapesti Pasteur-intézet - amint az Hőgyes jelentéséből is kiderült - 1890. április 15-én kezdte meg a gyakorlatban a működését, mivel ekkor adták be az első oltást. Az első két hónapban összesen 104 személyt oltottak, közülük kettőn tört ki a veszettség. Hőgyes kezdetben 69 A hígítási arányok: 1/10, 1/100, 1/200, 1/250, 1/500, 1/1000, 1/5000, 1/10000. Hőgyes 1889: 40. 70 Alföldi-Sós 1962:155. 71 Alföldi - Sós 1962:159. 138
