Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain csak a Pasteur-féle oltóanyaggal dolgozott, majd a saját hígításos módszerét alkalmazta, nagyobb eredménnyel.72 Hőgyes gondos statisztikákat vezetett az intézet működéséről, amelyeket évente külön füzetben jelentetett meg. Ezekből kiderül, hogy az intézet páciensei túlnyomórészt földműves foglalkozásúak, ezen belül 6-10 éves fiúgyermekek voltak. Életmódjuk miatt őket veszélyeztette leginkább a veszett kóbor kutyák marása. Hőgyes azonban úgy látta, hogy - a sikerek ellenére - az intézet csak részben tud megfelelni feladatának. Ezért mielőbb szükség van a végleges intézet megépítésére, amely kórházi résszel is rendelkezik - fejtette ki egy 1893-ban készült beadványában. Véleményét 1897-ben megismételte - újból eredménytelenül. Az intézet működését azonban az ország szélesebb közvéleménye is megismerhette. A szintén hajdúszoboszlói születésű Szívós Béla 1895-ben a Vasárnapi Újság hasábjain nyújtott bepillantást az ott folyó munkába.73 Az ideiglenes Pasteur-intézet fennállásának 10. évfordulóján, 1900-ban részt vett a párizsi világkiállításon, és külföldről érkeztek tudósok, hogy megismerkedjenek az oltási módszerrel. Ebben az évben határozta el a vallás- és közoktatási minisztérium, hogy új intézetet emel, amelynek feladata a veszettség elleni védőoltások mellett más fertőző betegségek tanulmányozása.74 Az építkezés csak jelentős késéssel indult meg, de nem az eredeti tervek szerint és helyszínen, hanem a Rókus (ma Hőgyes) utcában. Az új Pasteur-intézet és a hozzá kapcsolódó kórház 1904. január 7-én kezdte meg működését. Hőgyes méltatói - mint láthattuk - egyetértenek abban, hogy a tudós neve egybeforrott a veszettség megfékezésével Magyarországon. Több évtizedes munkájának gyümölcsét azonban nem élvezhette ki. Súlyosan megbetegedett, emiatt nyugdíjazni kellett, és hosszú betegség után 1906. szeptember 9-én hunyt el. Sírja a budapesti Kerepesi temetőben található. Hőgyes és Hajdúszoboszló Hőgyes Endrének szülővárosa iránt érzett szeretetéről, a szülőföld iránti ragaszkodásáról fennmaradtak személyes hangvételű vallomásai. Közülük két levelet emelünk ki. Ezek nem ismeretlenek, a korábbi évtizedekben már publikálták azokat. Úgy véljük, mégis érdemes e helyütt is idéz72 Pasteur-eljárással a halálozási arány 1,67%, a hígításossal 0,76%. ALFÖLDI - SÓS 1962: 162. Saját módszerével az első oltást 1890. július 26-án végezte el az ötéves Báli Katalinon. 73 SZÍVÓS 1895: 169-170. 74 Alföldi-Sós 1962: 175. 139
