Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain letek technikáját is, mivel a vírus beoltásához szükséges trepanációt nem trepánnal (koponyalékelő fűrész), hanem fogászati fúróval végezte. Ezt kíméletesebb és sterilebb megoldásnak tartotta. Hőgyes nem kis büszkeséggel érezhette, hogy sikeresen teljesítette a saját maga elé kitűzött, igen nehéz feladatot. Csak leírásokból ismerte a fix vírus előállításának módszerét, ráadásul a kutatás feltételei sem voltak ideálisak. Mindezek ellenére ő volt ekkoriban az egyetlen, aki nem Pasteurtől kapott, hanem saját készítésű fix vírust használt a védőoltásokhoz. Ez Babesnek nem sikerült, de Hőgyes megoldotta a fix vírus gyengítését, sikerrel oltott be állatokat a fertőzés ellen éppúgy, mint a veszettség kitörésének megakadályozására. Ez utóbbi már egy gyógyító oltás volt, amely akkoriban új elképzelésnek számított.66 A lyssa bizottság ezután megkezdte a Hőgyes- és a Pasteur-féle vírus hatásának összehasonlítását állatokon. A vizsgálatok során kiderült, hogy mindkettő egyformán hatásos.67 A fix vírus 1886. júliusi elkészültétől számítva még két év telt el, míg az emberi oltóanyag elkészült. Váratlan problémát jelentett ugyanis, hogy a kutyák és a nyulak a védőoltás ellenére elpusztultak a fertőzésben. Pasteur módszere, amelyet Hőgyes is alkalmazott az oltóanyag előállítására, a következő volt. A fix vírust azáltal gyengítette, hogy a veszettségben elpusztult nyúl gerincvelejéből egy 3-4 cm-es darabot szobahőmérsékleten, steril edényben kálilúg fölött 1-14 napig szárított. Ezek tehát egyre gyengülő sorozatot alkottak, amelyből 1 grammot 0,7%-os konyhasós oldatban oltott be a veszett állatba napi rendszerességgel.68 Hőgyesnek sikertelensége ellenére sem rendült meg a bizalma Pasteur védőoltásának hatékonyságában, inkább magyarázatot keresett. Ezt a felhasznált nyulak eltérő méretében találta meg. Hőgyes rájött arra is - egy Pasteurnél olvasott utalás alapján -, hogy a szárítás révén a vírus nem gyengül, hanem a mennyisége csökken. Ezt a megállapítást a gyakorlatban, kísérletekkel bizonyította, az immunitás kialakulását pedig az alkalmazkodással magyarázta. Mivel a vírus mennyisége befolyásolta az immunitást, új módszert dolgozott ki, amely a hígításon alapult. A nyúltvelő (negyedik agykamra szürkeállománya) egy darabkáját 0,7%-os konyhasó 66 67 68 HŐGYES 1887: 33. Alföldi-Sós 1962: 145-147. Alföldi-Sós 1962: 147-148. 137
