Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain hogy forgatás során azokon nystagmus27 28 jelentkezett. Ezekre a szemmozgásokra már őt megelőzően felfigyeltek kutatók, azonban a kétoldali mozgást létrehozó idegmechanizmus működéséről semmit sem tudtak. Hőgyes feltételezte, hogy „valamely külön, rendkívül bonyolódott idegmechanismus létezik, melynek a fennebbi kísérletekben csak egyes működései bukkannak elénk”2S Kíváncsi volt arra, hogy a nyulaknál tapasztalt szemmozgás mennyire azonos az emberével. Ezenkívül meg akarta határozni az önkéntelen asszociált szemmozgások idegmechanizmusának anatómiai székhelyét, annak fiziológiai jellemzőit. A mozgás kiváltására és megfigyelésére külön szerkezetet készített. Rendszeres és igen részletes vizsgálatait a következőkben összegzi: ,pi compensatoricus bilaterális szemmozgások tehát leginkább az emlősüknél fordulnak elő és jelenségeik itten lényegileg egyenlő törvények szerint jelentkeznek. Általános jellemvonásuk — mint ezt a mesterséges tűrendszerrel mozgó szemeken azonnal lehet észlelni - abban van, hogy általok a két szem a fej és test különböző helyzetváltozásainál lehetőleg megtartja primär nyugalmi állását (...) ”29 A kutatások jelentőségét Kömyei István abban látta, hogy Hőgyes volt az első, aki a forgatás utáni ellentétes irányú nystagmus jelenségét pontosan lejegyezte állatkísérletei alapján, és használta az utónystagmus fogalmát. Emiatt sajnáltaa, hogy a magyar tudós nem különítette el a kompenzáló szemmozgásokat és a forgatási reakciókat egymástól, pedig ezeknek a kutatásában a későbbiekben jelentős eredményeket ért el Rudolf Magnus (1873-1927) munkatársaival.30 Hőgyesnek a témára vonatkozó második közleményét, amiben az idegrendszer egyes részeinek befolyását vizsgálta az önkéntelen asszociált szemmozgásokra, ugyancsak Balogh Kálmán mutatta be az akadémián 1881. január 17-én. Hőgyes meg akarta határozni, milyen idegpályák vesznek részt a nystagmusban. A kérdést úgy döntötte el, hogy kísérletek során a központi idegrendszer egyes részeit kiirtotta, majd megvizsgálta, hogy a forgatás következtében létrejövő szemmozgások megmaradtak-e. A kutató úgy találta, hogy a hátsó két ikertest, az összes szemizom vagy szemmozgató izom átmetszésekor szűnt meg minden kompenzációs 27 Szemrezgés vagy szemtekerezgés: szemrezgés, a szemgolyó akaratunktól független, ritmikus, rezgésszerű vagy unduláló, kisebb-nagyobb gyorsaságú ide-oda mozgása. Süveges 2010:418. 28 HŐGYES 1881a: 9. 29 HÖGYES 1881a: 61. 30 KÖRNYEY 1955: 126-127. 129
