Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain laltságai mellett Hőgyes nem hiányzott a Magyar Tudományos Akadémia és az Orvosegyesület egyetlen üléséről sem.17 Hőgves Endre tudományos munkássága Hőgyesnek, aki ekkoriban az egyetem - korabeli szóhasználattal élve - „elméleti orvostani dolgozdája” tanársegédje volt, az első tudományos cikke 1872-ben jelent meg az Orvosi Hetilap.18 19 20 Ebben a kőrisbogarak mérgének, a kantaridinnek az élettani hatását vizsgálta. Itt már megfigyelhető a későbbi akadémikus munkamódszere. Hőgyes észrevette, hogy a mérgezés bizonyos tüneteiről, amiket ő fontosnak gondolt, a szakirodalom nem vagy alig tesz említést. Ezért a rá jellemző precizitással újabb kísérleteket végzett a benne felmerült kérdések tisztázására. Az 1870-es évek elején Hőgyes érdeklődése egyre inkább a veseműködés, ezen belül a a vese vérkeringésének vizsgálata felé fordult. 1872-ben megjelent 15 munkája közül 9 foglalkozott a témával.14 A következő évben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában A vese vérkeringési viszonyairól írt tanulmánya. Ebben így foglalt össze kutatásának tárgyát: ,yi vese élet és kórtani működésének megértésére nagy- fontosságú azon kérdés: van-e egy mástól független vérkeringés és független táplálkozás a vese kéreg- és velöállományában? avagy a velöállomány csak oly vérrel táplálkozik, mely már egyszer megjárta a kéregállománytT20 A korábbi kutatások addig ugyanis nem tudták eldönteni a kérdést, mivel az ütőerekbe fecskendezett festékanyagok nem hoztak egyértelmű eredményt. Hőgyes úgy vélte, könnyebb a keringési viszonyokat vizsgálni egy papillájú vesén, mint amilyen a tengeri nyúlé, mivel ezen egy bemetszéssel el lehet zárni a velőállomány véredényeit a vese többi véredényétől.21 Az így nyert következtetések azonban az öszszetett vesére is alkalmazhatók. A kísérleteit többször megismételve megállapította: „E kísérletből tehát kiderült: hogy a vese velöállományának egy részét a kéreg és velőn, keresztül tett metszéssel el lehet zárni a vérkeringéstől: ha pedig e metszést csupán csak a kéreg-állományon teszszük: az egész velöállományban sértetlen marad a vérkeringés: más szóval független vérkeringés van a velőállományban, már akár közvetlen a 17 Alföldi-Sós 1962:61. 18 Hőgyes 1872 19 Alföldi-Sós 1962:83. 20 HŐGYES 1873a: 3. 21 Hőgyes 1873a: 11-12. 127
