Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain Nagy István Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban I. Hőgyes Endre munkássága Hőgyes Endre (1847-1906) kiemelkedő helyet foglal el Hajdúszoboszló nevezetes szülötteinek képzeletbeli Panteonjában, hiszen kutatásaival nagymértékben hozzájárult a magyarországi kísérleti orvostudomány fejlődéséhez. Eredményei ezenfelül nemzetközi szinten is figyelemre méltók és jelentősek voltak. Hőgyes kutatói jelentőségét mutatja az is, hogy 1962-ben monográfia jelent meg róla, amely részletesen bemutatja életét és tudományos munkásságát. Ki kell emelnünk azt is, hogy Hajdúszoboszlót azután sem felejtette el, hogy elköltözött onnan. Szülővárosára élete végéig megható szeretettel gondolt, amint az leveleiből kiderül. Hőgyes Endre tudományos pályája Hőgyes Endre 1847. november 30-án látta meg a napvilágot Hajdúszoboszlón Hőgyes András asztalosmester és Futó Lídia gyermekeként. Három öccse született még, akik - annak ellenére, hogy apjuk szegény volt - Endréhez hasonlóan tanult emberek lettek. Károly ügyvédként tevékenykedett, László a helyi Takarékpénztár igazgatója lett, Ferenc pedig orvos, gyermekgyógyász. Endre az elemi iskolát és a gimnázium alsó évfolyamait Szoboszlón végezte, majd a debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. 1865-ben lett a pesti egyetem orvoskarának hallgatója. Hatalmas szorgalommal és érdeklődéssel vetette bele magát tanulmányaiba. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen már hallgatóként pályadíjat nyert kórbonctani dolgozatával.1 A tananyaghoz rendszeresen hozzáolvasott, sőt már fiatalon látogatta a Tudományos Akadémia üléseit. Alapos nyelvtudást szerzett, aminek köszönhetően már ekkoriban ismerkedett a francia és német nyelvű szakirodalommal. Tanárai közül nagy hatással volt rá Wagner János, aki azzal ösztönözte tudományos kutatások végzésére diákjait, hogy rámutatott, milyen kévését tudtak akkoriban az egyes betegségek természetéről. Másik tanárától, Balassa 1 Alföldi-Sós 1962:11. 123
