Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Egyéb írások - Balogh László: Az álmosd-diószegi csata és előzményei
AZ ÁLMOSD-DIÓSZEGI CSATA ÉS ELŐZMÉNYEI A parancs szerint nekik is éjfél után kellett kivonulni a táborból, hogy ezután több csoportban vizsgálják át a környéket Diószegig és Félegyházáig. így egyáltalán nem volt különös a hajdúk kivonulása a táborból, hiszen Dampierre parancsot kapott erre. A menet végrehajtása egyike a legbonyolultabb katonai feladatoknak. Az előkészítése alapos tervezést és szervezést igényel, amelynél leginkább parancsnoki gyakorlatra és szakmai felkészültségre van szükség. Pezzen a diószegi hídhoz érve elkezdte annak átvizsgálását oly szempontból, hogy a sereget, de főleg a nehéz málhásszekereket és az ágyúkat elbírja-e? Eközben odaérkezett a Dampierre hajdúk első csapata, akik Adorjánból indultak el, és Félegyházát érintve jutottak Diószegre. Az első csapatuk csak Pezzen ezredes után érkezett az Ér hídjához. Az ezredes beszédbe elegyedett velük és megkérdezte, hogy mit keresnek ott. A válasz, miszerint Debrecen felé küldték ki őket, valószínűleg megnyugtatta, hiszen beleillett a menetbiztosítás feladatkörébe. A hajdúcsapat ezután átkelt a hídon, és továbblovagolt Bocskai tábora felé. Rövidesen azonban újabb, az előzőnél népesebb hajdúcsapat bukkant fel a hídnál. Valószínűleg velük is váltott néhány szót, majd amikor rájött, hogy a hajdúk nem mondanak igazat, összecsaptak. Az első összecsapás tehát a hídnál robbant ki, melynek hevességét jelzi, hogy Pezzen ezredes is megsebesült, egy ifjú, Ladányi György üldözőbe vette és elfogta. Zsákára vitték, ahová Bocskai a kincseit menekítette. Bocskai célja egyértelműen a seregtestek egyesülésének megakadályozása lett. Az álmosd-diószegi csata ezt követően kezdődött. Több korabeli forrás Almosdot jelöli meg a csata helyszínéül. Például Istvánffy Miklós latin nyelvű leírása Tállya Miklós fordításában: „ ...akkor a bizonyos Adorján nevű várban volt. Közben ott volt Capriolus (Caprioli) is, és Adorjántól négy mérföldre letáborozott. Peczius (Pezzen) a két mérföldre levő Almás várba vonult. így, miután október 14-re tűzték ki az indulás idejét, mivel némely hajdúk a császár hűségére esküdtek, Barbianus (Barbiano Belgiojoso) meghagyta Pezzennek, hogy éjféltájban gyalogosaival, ágyúival és málhájával menjen előre, a sziléziai lovasok oldalról és hátulról fedezzék, és lassan lopakodva haladjanak, amíg ő is követi őket... ” Négyesi Lajos Bocskai korponai adománylevele alapján - amely az ütközetet helyét „Almosd nevű puszta falu mellett’' említi - Gyalókay Jenő hadtörténész következtetésével ért egyet. Eszerint a csata valójában 267
