Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Nagy István: Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven
Nagy István Az 1848-49-es szabadságharc emlékhelyei Réven a református templom kertjében 2004-ben emelt kopjafát az egyházközség és a Pro Rév Egyesület Bersek József huszárezredes emlékére. A katonatiszt nem a településen született ugyan, de életének utolsó éveit itt töltötte. Személyén keresztül kapcsolódik a révi közösség az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékéhez és hagyományához, hiszen Bersek József akkoriban ért katonai pályája csúcsára, és szerzett elismerést. Bersek József neve, annak ellenére, hogy a Pallas nagy lexikona „rendkívül vitéz katonáként” emlékezik meg róla, mára szinte teljesen feledésbe merült. Emlékét Réven és szülővárosában őrzik, ahol általános iskolát neveztek el róla 1996-ban. Hasznosnak tűnik ezért felidézni itt is életét, működését a szabadságharc időszakában. Az evangélikus keresztelési anyakönyv tanúsága szerint Kőszegen született 1807. december 20- án.73 Ezt azért érdemes kihangsúlyozni, mert - érdekes módon - a pontos évszám a későbbiek során feledésbe merült, olyannyira, hogy ő maga is 1808-at jelölte meg születése éveként, és sírkövére is ezt az évszámot vésték.75 76 Édesanyja Simon Antónia, édesapja Bersek János posztósmester és kereskedő volt. A család 1636-ban kapott nemesi oklevelet, címert. Ennek leírása: vörös pajzson, zöld mezőben fehér lovon páncélos vitéz nyargal, lova patkóival sárkányt tipor, a vitéz két kézzel fogott dárdáját a sárkány torkába döfi. A nyílt sisak koronájából egyszarvú emelkedik ki, amely mellső lábait feltartja.77 Józsefet evangélikus vallásúnak keresztelték, 14 éves korában tért át a katolikus hitre. Életének kutatója, Söptei Imre feltételezi, hogy a család anyanyelve a német volt.78 Bersek József 1826-ban lépett katonai pályára, amikor a Bécs mellett állomásozó 8. huszárezred önkéntese lett. Még ugyanebben az évben altiszt lett, 1830-ban őrmester, 1831-ben hadnagy. 1838-ban főhadnaggyá léptették elő, 1845-ben alszázadossá, majd 1848 nyarán századkapitánnyá. A szolgálat a katonai ranglétrán való előrehaladás mellett együtt járt az állomáshelyek váltásával. Bersek József így került Hódmezővásárhelyre, Lippára, Aradra, Felső-Ausztriába, majd 1835-től Galíciába. 1848. szeptember végén bízták meg ezrede Pozsony környékén szervezett tartalékszázadának vezetésével. Elutazása előtt 75 Söptei 2008: 30. 76 SÖPTEI 2008: 30. 77 Balogh 1901: 172 78 Söptei 2008: 31. 240
