Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
Kavecsánszki Máté vámhelyek ügye. A zűrzavarossá váló helyzetben a XIII. század második felére igencsak megszaporodtak a vámok, sok helyen igazságtalanul, királyi engedély nélkül szedték be azokat.'2 IV. Béla király kísérletet tett a vámrendszer reformjára, a sóbányászat terén érdemi változás azonban nem történt, vagyis folytatódott a kitermelésben egyre nagyobb szerepet játszó bérlői-vállalkozói forma terjedése, ami azonban az eredendő királyi monopóliumot, illetve a királyi sókamarai szervezetet nem sértette.52 53 A királyi engedély nélkül működő, illegális vámszedő helyek ügyének rendezése érdekében elsőként IV. László tett lépéseket: Parancsba adta az V. István király halála óta felállított vámok eltörlését, ehhez viszont a meglévő vámok felülvizsgálatára volt szükség.54 Ennek a revíziónak az eredményeképpen született meg a bertényi vámtarifa. A következőkben ennek kialakulását vizsgáljuk meg. Vámszedés a Sebes-Körös völgyében Mint említettük, Bertény a Sebes-Körös völgyének benépesülésétől, vélhetően királyi kezdeményezésre létesült település a XI. századtól, amely a Sebes-Körösön a révi szorosnál révvám szedésére jogosult. A térségben a birtokadományozás a XII. század második felében kezdődött meg, elsőként a Hontpázmány, Geregye, Káta és Ákos nemzetiségek jutottak itt földhöz, később részesült jelentős adományban a Csanád nemzetiség.55 A tatárjárás előtt Bertényt, illetve a hozzá tartozó körösi révet már a Csanád nemzetiség birtokolta, vagyis a király már korábban eladományozta mind a birtokot, mind pedig a révvám jövedelmét.56 A tatárjárást követően IV. Béla hű embere, Geregye nembeli Pál ispán elfoglalta a területet, így megszerezte a révi vámot is, ezzel pedig hosszan tartó viszály kezdődött a Csanád és a Geregye nemzetségek között. 1256-ban IV. Béla király visszaadta Csanád nembeli Pongrác fiainak az eredeti területüket, így Bertény mellett az először ekkor említésre kerülő, de feltehetően XI. századi alapítású Telegdet is, ahol az örökösök kiépítették családi rezidenciájukat (ezzel alapítva meg a Csanád 52 Zsoldos 1997: 60.; vő. Weisz 2006: 19. 53 Almási 2000: 110-112. 54 WEISZ 2006: 15. 55 Jakó 1940: 145-146.; Györffy 1966: 577. 55 Vő. Györffy 1966: 577. 176
