Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
A révi sóvám És a Sebes-Körös völgyi sószállítás nembeli Telegdi dinasztiát).37 Ugyanakkor arról is rendelkezés született, hogy a bertényi vám jövedelmét a két nemzetség fele-fele részben kapja meg. Valamilyen oknál fogva (vélhetően azért, mert a folyó volt a birtokhatár) tehát a rév bevételét megosztották egymás között.38 E jogi aktus következtében került sor 1257-ben arra a határjárásra, amely során a két nemzetség birtokait pontosan elhatárolták egymástól. Az érintett uradalmakat éppen Bertény határában választották szét, aminek eredményeképpen Bertény a Csanád nembeli Telegdiek, míg Rév, a sólyomkői uradalom részeként a Geregye nemzettség birtoka lett - Sólyomkő várát Geregye nembeli Pál építtette fel.39 Az uradalmak közötti határ kijelölésében természetesen a Sebes-Körösnek szerepe lehetett, ez viszont jelen esetben azt eredményezte, hogy a vám beszedésére jogosult Bertény a Csanád nemzettség birtokán, a vám tulajdonképpeni beszedési helye, Rév - amelyet ekkor említenek először az oklevelek - viszont a Geregye nemzettség birtokán feküdt.57 58 59 60 Mint tudjuk, a vámszedés joga független volt a vámszedés helyének birtokviszonyaitól, fontos azonban kiemelni, hogy a révek esetében egyébként sem az volt a lényeges, hogy ki birtokolta a rév tulajdonképpeni helyét a part két oldalán, hanem hogy ki tartotta fenn a révben közlekedő hajókat.61 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a már hivatkozott oklevelek tanúsága szerint a Sebes-Körös érintett szakaszát a két nemzettség közösen birtokolta (minthogy határ volt a két uradalom között), ezzel indokolható volt a vámbevételek megosztása.62 1264-ben újabb határjárásra került sor, amely megerősítette a Telegdiek birtokviszonyait, egyúttal említésre került, hogy Sólyomkő urai továbbra is a Geregye nemzetségbeliek.63 Egy 1271-ben kelt okirat arról tanúskodik, hogy Geregye nembeli Miklós vajda Telegd és Szabolcs körüli erdőket és szántókat engedett át Pongrác fia Tamásnak,64 amiből arra következtethetünk, hogy a század közepe óta tartó birtokviszálynak 57 Vö. Jakó 1940: 364-365.; lásd még Weisz 2013: 398. Vő. 1256: Wenzel VII. 429. Lásd még BLAZOVICH-GÉCZY 1995: 37-38. 58 Lásd Weisz 2006: 359. 59 1257: Wenzel VII. 474-476. 60 Vö. Györffy 1966: 657. 61 Lásd erről részletesen WEISZ 2006: 20. 62 Vö. Weisz 2013: 81. 63 BLAZOVICH-GÉCZY 1995: 39. 64 1271: Wenzel VIII. 366-367. Vö. GYÖRFFY 1966: 674-676. 177
