Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
A révi sóvám És a Sebes-Körös völgyi sószállítás Köztudott, hogy a világi személyek részére történő birtokadományozások kezdete II. András uralkodásához köthető. A birtokadományozások következtében a királyi vámok a vámszedés jogával együtt a földesurak kezébe kerülhettek, de csak abban az esetben, ha a király a vámszedés jogát is eladományozta a birtokkal együtt. Ugyanis mint korábban már láthattuk, a vámszedés joga királyi felségjog volt, amely nem az adott terület tulajdonlásán alapult.47 E jogi tény természetesen nem volt feltétlenül világos a korszakban és számos visszaélésre adott lehetőséget. A király egyébiránt adományozhatott olyan kiváltságot, amely lehetővé tette új közlekedési vámhely (út-, híd-, hajó-, révvám) létesítését a megadományozott földbirtokosnak.48 Az adományozások következtében a király domaniális jövedelmei csökkenni kezdtek. Ezért II. András király Apód fia Dénes tárnokmester vezetésével nagyszabású reformokba kezdett, amelyeknek célja a regáléjövedelmek növelése volt.49 50 51 A változások természetesen a sógazdálkodás komplex rendszerét is érintették. A király olyan, királyi tisztek által irányított sókamarákat kezdett felállítani - mint láttuk, a bányák kamarai igazgatásának már volt előzménye -, amelyek egy intézményen belül kívánták bonyolítani a sógazdálkodás minden fázisát. Természetesen ez nem zárta ki a sókamarák bérbeadásának egyre elterjedtebbé váló lehetőségét.'0 Ugyanakkor ezeknek a kamaráknak a működése súlyosan korlátozta az egyház korábban kivívott, fentebb már bemutatott szerepét a sószállításban. Az egyház tiltakozását, illetve erejét a kérdésben hűen tükrözi az Aranybulla, illetve a beregi egyezmény erre vonatkozó szakasza.'1 Milyen következményekkel járt a mértéktelen adományozás? Először is jelentős jogi káosszal és visszaélések tömkelegével. Nem minden esetben volt világos (ma sem az az oklevelek alapján), hogy a megadományozott személy a birtokkal együtt megkapta-e a birtokán található vámszedő hely tulajdonjogát, jövedelmét vagy esetleg annak egy részét. Külön gondot okozott, ha a birtokon olyan vámszedőhely volt, amely jövedelmének egy részét vagy egészét a király korábban már másra ruházta. Szintén visszaélésekre adott okot a birtokon létesítendő új 47 Vö. Weisz2006: 19. 48 HÓman 1935: 476-477. 49 Vö. Almási 2000: 46-47. 50 Zsámboki 1997a: 53. 51 Vö. zsoldos 1997: 60.; Zsámboki 1997a: 53-54.,68-69. 175
