Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
A révi sóvám És a Sebes-Körös völgyi sószállítás Györffy György szerint az erdélyi út Váradról Jenő mellett Teleg- den és Bertényen keresztül tartott Erdélybe, Sebesvár és Hunyad érintésével. Az út Bertény közelében, rév segítségével vezetett át a folyón, még a rendkívül szűk szurdok előtt. Érdemes megemlíteni, hogy a korábban már említett másik sószállító útvonal Váradról Szatmár felé tartott, átfutott Bihar mezővároson, Szalárdnál pedig átkelt a Berettyón. Itt kétfelé ágazott szét; az egyik útvonal Székelyhídon (vámhely) és Asszony vásáron (vámhely) vezetett át, a másik Szentjobbon (vámhely) és Olaszin (vámhely) vezetett Szalacsra, a középkori királyi sóközpontba. Ez az útvonal itt futott be a szolnoki nagy sószállító útba.28 29 A korábban említetteknek megfelelően a Sebes-Körös völgyi útvonal kritikus pontján, a révi szorosnál a király vámszedő helyet létesíthetett. A közlekedési vám fizetési helyéül a közeli Bertény települést jelölték meg, minthogy a szurdok előtt ekkor még nem volt település, így csak a révet építették ki. Bertény ezáltal az Erdélybe vezető út egyik legkorábbi vámszedőhelyének tekinthető. A lehetséges félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy a bertényi közlekedési vám szárazföldi útvonalhoz kapcsolódó révvám (tributum portus) volt és semmiképpen sem hajóvám.24 Bertény egyébiránt a XI. században bár biztosan létező település volt, annak ellenére, hogy első okleveles említésére csak 1213-ban kerül sor egy Váradon lezajlott tüzesvas próba kapcsán.30 Vélhetően a királyi hatalom hozta létre és a településnév alapján szláv lakosú lehetett.31 32 Jóllehet oklevelekkel csak a XIII. századtól bizonyítható, az útvonal jelentősége miatt nem lehet kérdéses, hogy már korábban is létezett a Körös révjében szedett bertényi vám. Mint említettük, ez az Erdélybe vezető út egyik közlekedési vámhelye volt és minthogy az oklevelek a vámtételek között külön megemlítik a sóra vonatkozó illetéket, nem kérdéses, hogy a település már ekkor is fontos sószállító útvonal mellett helyezkedett el. Ugyanakkor nem indokolt kizárólagosan sóvámról beszélni Bertény (Rév) kapcsán, annak ellenére sem, hogy az útvonal jelentőségével magyarázható, hogy a vám összege az átlagosnál magasabban alakult.12 28 Az úthálózatról további részleteket lásd Györffy 1966: 582. Az említett vámszedőhelyekhez lásd: WEISZ 2013: 47-445. 29 Ezzel ellentétben Borcea a révet a vízi út vámjának tartja és nem a szárazföldinek. BORCEA 2005: 26. 30 Borcea 2005: 25-26. 31 Vő. Jakó 1940:26., 128-129., 215. 32 Vő. WEISZ 2006: 51. 171
