Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - P. Szalay Emőke: Rév református egyházának temploma és klenódiumai
P. Szalay Emőke feltehetően a feliratban teljes névvel megjelenő Keresztyén Krisztina.20 A felirat erősen kopott, úgy tűnik, hogy nem gyakorlott kéz készítette. A fentiek alapján ugyanazt mondhatjuk el, mint az előző tányérnál, tehát ez is a XVIII. század elején készülhetett (15. kép). A készítés helyét illetően mégis kísérletet teszünk arra, hogy legalább feltevéseket hozzunk elő. Miután az Alföldön, közelebbről a Tiszántúlon nem volt ónöntő céh, ezért távolabb kell keresni a feltételezett készítő műhelyt. A Felvidéken és Erdélyben jelentős kannagyártó műhelyek működtek. Az előbbi területen Kassa és Eperjes ónművessége volt a legjelentősebb a XVII-XVIII. században, míg Erdélyben Kolozsváron és Szászföldön, Segesváron, Brassóban, Nagyszebenben dolgozott számos ónöntő mester. Mivel a felsorolt városok közül Kolozsvár esik legközelebb, felvetjük, hogy esetleg ott készült a két tányér. Az úrvacsora osztás során általában két kenyérosztó tálat használnak. Az egyiken az úrasztalán állnak az előkészített kenyérszeletek, míg a másik tálat a lelkész a kenyérosztás során használja. Felvetjük, hogy e használat elterjedt volta lehet a magyarázat arra, hogy a hívek rövid időn belül - 1733-1738 - két darabot is ajándékoztak a révi gyülekezetnek. Úrasztali ón boroskanna XVII-XVIII. század Az ónedények között legszámosabb az úrasztali boroskannaként használt nagyobb méretű fedeles, füles edények csoportja. Az úrvacsoraosztás során ezekben a nagyobb méretű edényekben tették fel a bort az úrasztalára, majd ezekből töltötték az úrasztali borospoharakba, kelyhekbe, amelyeket a liturgia során többször is újra kellett tölteni. Összehasonlítva a világi használatban, a mindennapi asztalon használt kannákkal, kitűnik, hogy nem különböznek tőlük a templomi használatú edények. A hasonlóság nemcsak a formára vonatkozik, hanem a díszítésre is. Ugyanis az úrasztalára adományozott kannák között több esetben is találkozhatunk díszes öltözetű hölgyek és urak képeivel díszítettekkel, amelyek semmiképpen nem templomi témák. Jelenlétük azt bizonyítja, 20 A tál átmérője: 20 cm. Említve JUHÁSZ - JUHÁSZNÉ Orth 2002: 24. Sajnálatos tényként kell említenünk, hogy mindkét tál állapota aggodalomra ad okot, különösen az utóbbin az ónpestis jeleit véltük felfedezni. Ez a folyamat az anyag szerkezetében végbemenő változást jelenti, amely során a tárgy fokozatosan szétmállik. Jelenleg ezt a folyamatot megállítani nem lehet. 144
